Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1889

— 9 — külsőre vágyakozni.

1) A feladat tehát igazában az, hogy sokoldalú érdeklődés támadjon.

2) S mivel az erő kiterjesztése ugy történik, hogy a növendéket sok tárgygyal ismertetjük meg, hogy ezek ó't mozgásba hozzák, azért, hogy feladatunknak megfeleljünk, még egy harmadik tényezőre is van szükségünk. Az egész eljárást oktatásnak, — azon harmadik tényezőt, mely a nevelőt s növendékét összeköti, tantárgynak, a neveléstudománynak az egész eljárásra vonatkozó részét pedig tanítástannak mondjuk.

3) 2. Hogy lehet nevelni az embert, azt mutatja valamennyire a való élet.

4) Ha nem volna képezhető az ember, ha tehát nem volna fogékonysága idegen hatások iránt, ha a rá ható erők hatástalan surrannának el mellette, ugy képtelenség volna nevelésről beszélni; a képezhetőség pedig nem áll a lélek eredetileg különböző tehetségeinek, hanem a lélek már megszerzett képzettömegeinek viszonyában. Ha valamely eszes teremtés, mely hatni akar, szemben áll egy másik eszes teremtéssel, mely elszenvedi annak hatását, akkor kettős kérdés támad: 1. mivé lehetne a második az elsőnek hatása folytán, és 2. mivé alakítaná, tenné az első? Még részletesebben nézzük a dolgot, ha egy harmadik teremtés hozza az előbbi kettőt összeköttetésbe, s ha ily módon lesz azután a lehetőségből valóság. A nevelés lehetőségére vonatkozó kérdés tehát tulajdonképen két kérdést foglal magában: 1. fog e az emberen azon hatás, melyet nevelésnek mondunk, és 2. mint hatnak a nevelésre használt eszközök? Igazi neveléstudomány tehát szem előtt tartja a képezhető alapot: a természettől nyert s *) VIII, 111, 112. 2) X, 35, 54, 252, 253; XI, 278, 8) XII. 234, 235. *) VII, 69; X, 10; XI, 368, 427.