Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1889

A belátás pedig Öt, egymástól független gyakorlati eszmét s jó sok oly ismeretet foglal magában, mely a gyakorlati eszméknek az életben való alkalmazására vonatkozik. A megfelelő akarat szintén Összetett; alkotórészei: ó'seredeti, meg nem határozható különbözőségü erő, természetes jóakarat, a gyakorlati eszmék folytonos szemmeltartása, az eszmék rontására törő belső törekvéseknek hathatós visszaszorítása. Még inkább mutatja a czélnak összetettségét az, hogy nem találunk az emberben olyan egyszerű alaperőre, amelynek csak természete szerint kellene fejlődnie, hogy az erényt mint gyümölcsöt teremje. S a mint a nevelő, az elérendő czél bonyolódottságán elmélyedve, elgondolkozik s a növendékre veti lelki tekintetét, abban egy még egészen meghatározatlan, de minden irányban előretörő, erős teremtést talál; a növendék tehát most még a tökéletesség eszméje szerint ítélendő meg, a mely eszme az erő teljére, kiterjedtségére s összepontosítottságára vonatkozik.

1) Az erőnek teljessége rendesen természeti adomány, összepontosítása rendesen a későbbi korban történik, s csakis akkor czélszerü; egyelőre tehát csak arra törhet helyesen a nevelő, hogy a növendék ereje minél több tárgyra terjedjen ki. A kiterjesztés fogalmát azonban még közelebbről is meg kell határoznunk; korlátoznunk is kell azt, mert a tökéletesség eszméje nem meríti ki az erény fogalmát, s mert a gyakorlati eszmék az alkalmazásban egymást korlátozzák. Az erőnek — midőn terjeszkedvén különböző törekvésekre oszlik szét — nem szabad ugyanannyi vágyat is ébresztenie, mert az erényesnek nem szabad l) VIII, 38; x, 35