Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1888

— 16 — színhelyéről az Ephesuson át

1) a 62-ik év végével megérkezett Brundisiumba.

2) Itt seregét elbocsátván,

3) minden valószínűség szerint a következő év elején jött Róma városába. Mig Pompeius keleten járt, azalatt Italiában a Catilina-féle háború szintén véget ért. A 62-ik év márczius közepén Etruriában Pistoriánál,

4) hova Catilina mintegy 12 ezer emberével vonult, történt a véres ütközet, melynek folyamatát G. Sallustius Crispus,

5) történetiró, irja le megragadóan. — A fó'vezér Gr. Antonius Hybrida, Cicerónak consultársa, megbetegedvén,

6) legatusa, M. Petreius, vette át a vezérletet, a ki Catilinát az ütközet hevében leszúrta.

7) Catilina a legnagyobb elkeseredéssel harczolt, mint Sallustius

0) irja: „A legnagyobb erővel harczolnak. Catilina a könnyüfegyverzetüekkel az első' csatarendben forog; a veszélyben levőkön segít; a sebesültek helyett ép harczosokat szólít elő; mindenről gondoskodik; maga is nagy hévvel küzd; gyakran megveri az ellenséget. A serény katona és jó vezér kötelességét egyaránt betölti."

9) — Társaira

; kik 1) Ion város Kis-Ázsiában, hol Dianának hires temploma volt. Sz. Pál is járt itt. Ma: Ayasaluk. 2) Calabriában, Alsó-Italiában, a keletre menő hajók kikötő helye, em poriuma; ma: Brindisi. ®) Könnyű lehetett volna most Pompeiusra nézve a főhatalmat magához ragadni! „Ha szerencse, fáradság nélkül jutni koronához, úgy a szerencse soha halandónak még jobban nem kedvezett, mint Pompeiusnak; de a kiben a bátorság hiányzik, arra hiába pazarolják az istenek kegyöket és adományaikat." Mommsen 7. 250. 1. 4) Ma: Pistoia, Toscanában, latin mellék alak: Pistorium. ®) ;,Dű coniuratione Catilinae" cz. müvében. 6) Sali. Cat. 59, 4. ') Sali. Cat. 55—G2. Dio 37, 29-41. App. Bell. civil. II., 2—7. Cic. or. p. Sest. 5. Mommsen 7, 232—234. 8) Cat. 60, 4. 9) Méltán mondhatta Florus 4, 1.: Pulcherrima mórt?, si sic pro patria concidisset! V. ö. még Cic. Sest. 5. Vell. 2. 35. Dio Cass. 37, 40.