Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1888

— 17 — a csatában el nem estek, a legszigorúbb büntetés várt. Törvény elé vitték őket, a hol a legkeményebb Ítéletet remélhették. Most azonban nem a tanács határozott felölök, hanem a közönséges

1) birák. — Az Összeesküvés főbbjei ilykép gyorsan elvették megérdemlett biintetésöket. Valóban szükség is volt rá! A veszély igazán komoly volt.

2) Sem Rómábau, sem Itáliának* egyetlen városában nem vala számukra hely, a hová biztosan el lehetett volna őket zárni : oly nagy összeköttetéseik voltak a czinkosoknak!

3) Példásan meg kellett tehát őket fenyíteni és ekként a többi lappangó bűnöst is minden további merénylettől elriasztani. így kívánta a jók, igy az állam érdeke . . . Fájdalom! Cicero és a senatusnak eme gyors és szigorú óvó-intézkedései vetették meg azt az alapot, a melyhez Cicero ellenfelei később oly görcsösen ragaszkodtak, hogy vele Cicerónak ártalmára lehessenek. Ugyanis régi

; már a tizenkét tábla törvényei közé foglalt

4), továbbá G. Öempronius Gracchusnak (123-ban) ujabb törvényével megerősített s a római jogban úgyszólva meggyökeresedett elv volt az :

5) hogy a római polgár élete felől csakis a nép dönthet a centuriai gyűléseken. — Igaz ugyan, hogy ezen törvénytől többször eltértek a gyakorlatban. Maga Cicero is említi egyik (az első) Catilina ellen mondott beszédében, hogy több római polgárt

6) ismer a történelemből, a kik szintén a x) T. i. a három (senatorok, lovagok és nép) rend kebeléből választott birák a lex Plautia de vi értelmében. V. ö. Sali. Cat. 31. a) Boiss. 58. 1. 8) Mommsen 7, 213., 217., 222—3., 229—30. 4) Or. pro Sestio 30, 65. 5) Mommsen 7, 230. E jogot a római polgárjog palladiumának tekintették. 8) Ilyenek voltak: G. Sempronius Gracchus, M. Fulvius Flaccus (121-ben), L. Áppuleius Saturninus és G. Servilius Glaucia (100-ban). Azonkívül Sulla is a provocatio mellőzésével 12 po'gárt itélt halálra. Mindazonáltal Mommsen (7,