Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1887
54 ban. 1) E vígjáték története a Hora-zendülés után játszik, abban t. i. B. Tordayné elvesztette rideg férjét és kedves gyermekét Károlyt s majd leányát is s helyette rokonát, Málit fogadja magához, de Pestre menvén, azt Kolozsvárott hagyja. Itt ismerkednek meg és szeretnek egymásba Máli és Károly, ki mint gitár-mester tartja fenn magát, Máli távozása után pedig bujában dorbézolásnak adja magát, majd Vig Feri barátjával Pestre megy kenyér után nézni. Tordayné házában lakik Kardos uzsorás, kinek pénz és nekszus levén fő elve, Tordaynét vagy fogadott leányát akarja nőül venni s e végből mulatságot ad. Itt a régi pénzek utján, melyeket Károly liiven megőrzött s most végső szükségben, hogy nevelőanyját megmentse, az uzsorásnál akar elzálogosítani, Tordayné megtalálja fiát s ez megnyeri Máliját. A műben sok az alak, kevés a cselekvény, sok a történet s kevés az Összefüggés, sok az elbeszélés, lassú a fejlődés s ezek mellett sok a valószínűtlenség. Alakjai ugy, mint egész meséje Kisfaludyval rokonságot mutatnak. A gaz fösvény Kardos s a jószívű derék Keresztije a vig czimbora Vig Feri és joságos, de passzív barátja Károly, az előre törekvő Tallósy fiatal mérnök, eleven, kedves Julcsa, s e mellett az ábrándos, de vig kedélyű Máli, a jószívű adakozó Tordayné, a zsörtölődő gazdaasszony s a fösvény által lezsarolt özvegy s ha hozzá vesszük még a koldusokat, elég változatos képet nyújtanak, a baj csak az, hogy ezek nem cselekvő alakok s nem mind természetesek. Sok a felesleges jelenet, s ezek miatt sok a változás, elbeszélés, fejtegetés. A külső technika úgyszólván kezdetleges, a szerkezet pedig elhibázott. Fáynak itt is nem költői, hanem használási czél lebegett szemei előtt s azért több gondot ') Először a Kedvcsapong ások II. kötetében, azután Összes M. 6. kötetében 1654. s harmadszor külön Magyar Mihály által kiadva 4 felv.-ban. 1858.
