Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1887

55 fordít egyes nevelési, társadalmi, irodalmi elvek közlésére, mint a cselekvényre vagy jellemzésre. Kardos, például, leendő felesége élvezeteiről szólván, többek közt ezt mondja: osztán Tlieatrom ! Németül csak annyit tudok, hogy meg ne csalhassanak. Magyar Theatromba vigyem? Azt gondolnák Pesten, nem is vagyunk nagy urak!" Kereszty és Károly a pályaválasztásról értekeznek s ez utóbbi kiexaminálja Józsi gyereket a különböző tudományokból. Nem hiányoznak a korra vonatkozó egyes czélzások, néha erősek is. Ez nem volna ugyan baj, de az már nagy baj, hogy egy-egy elbeszélés minduntalan megakasztja a csekély erü cselekvényt. Ezekkel akarta ugy látszik felvilágosítani az érthetetlen részleteket. A második kiadásban a feleslegesből sok van kihagyva, miáltal a cselekvény folyékonyabbá válik s a vígjáték szinszeriibb lesz, de homályosabb is s e sok mellékes alak, történet chaosából a főesemény itt sem tud kidomborodni. Amily gyenge Fáy a meseszövésben, olyan az alakok rajzában is, a melyeket inkább csak leír, mint tetteikkel jellemez, nem is lehet csodálni, mert tulajdonképi összeütközés nincs s igy küzdelemben nem is nyilatkozhatik a jellem. Különben sokat számított Fáy a közönség hiszékenységére is. Tallósy mérnök a második kiadásban ügyvéd, Tordayné szobaleányának komoly szándékkal udvarol s tőle visz könyveket olvasni, Julcsa szobaleány, igaz hogy prot. pap leánya, de mégis csak szobaleány, s Tallósy mégis csak nőül veszi, ugy látszik csak azért, hogy a költő velük a darab végén a boldogok számát növelje s joggal mondhassa befejezésül: „Adjon az Isten minden magyar háznál ennyi boldogot!" Julcsa műveltebb, mint kisasszonya, különben köztük inkább testvéri viszony van. Nyelve magyaros, ötletes, eleven. Magyarosságát i