Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1887

47 kiterjedésű és sokoldalú irodalmi tevékenységének legnagyobb részét. Azonban hajlamán kivül e térre vezeti őt használási elve is, mert irodalmi és művészeti, közéleti és nevelészeti eszméit, elveit, buzdításait leginkább e műformában fejthette és fejezhette ki, nem ugyan egyes történetekből, az elbeszélésből, jellemalakjaiból önkényt kirívó tanúságok által, hanem a maga, aesthetikailag kevésbé jogosult módján : elmélkedések vagy viták alakjában. Regényeiben még messzebb megy s van oly regénye is, amely határozottan a költészet körén kivül eső leladatot tűz ki s ilyenkor csakugyan ifjúsági iratot kapunk vagy nevelészeti kézikönyvet szülők, nevelők s felnőttek számára. Nem akarjuk Fáy elbeszéléseinek czélzatosságát neki vétkül betudni, hanem bizonyos tekintetben érdemül, mert első beszélyei üdvös visszahatást gyakoroltak a sentimentalis regények ellen, a mint ugyancsak vigjátékai ellensúlyozták a triviális német bohózatok hatását és segiték azokat kiszorítani. Általában öntudatosan küzdött a beteges, idegen irány ellen az ő egészséges tősgyökeres magyar zamatu müveivel. Egyes munkáiban (pl. a Külföldiek cz. vígjátékában) ez öntudatosságát határozottan ki is fejezi, valamint későbbi müveiben, egyes gondolataiban s azok parafrazisaiban, a melyeket „eszmeburkoknak és szikráknak" nevez, többször megemlékezik saját írói pályájáról. A Szatyogfalvyak-ban egyik kedves hősének Vertényi Jenőnek ajkaira ezen szavakat adja, a melyek az ő álláspontját is megjelelik: „Kedves olvasmányom minden oly lelkes irónak munkája, ki az életet, világot, embert, mintegy magasból, nyugalmas kedélylyel és higgadt lesalakult elmével tekinti s az életet borzadalmas viharoktól, az emberiséget iszonyatgerjesztő undokoktól menten