Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1887

43 lyák felett az iparosnak és pedig az asztalosnak adja az elsőséget. E humoros elmefuttatás sem egyéb, mint buzdítás az iparos pályára. Ami napjainkban olyanynyira felkaroltatott a különböző ipariskolák által, annak Fáy már nyolczvan év előtt lelkes bajnoka volt, égvén egy gazdag, művelt, nemzeti polgárosztályért. Ez utóbb emiitett rajzok szoros összeköttetésben vannak Fáy közéleti működésével, törekvéseivel, elveivel, nem valami költői értékű termékek, de élvezetes olvasmányok, eleven példák, hathatós rajzok, melyek megfelelnek a költő által kitűzött ezélnak. Azonban Fáy legkitűnőbb a magyar fajképek készitésében, amelyeket oly modorban fest, hogy azokat ma humoreszkeknek nevezhetjük. Regényei alakjai mindig fajképek, a melyek nem is önmagukért vagy a cselek vény ért, mint valamely a költői munkán kivül fekvő czélért vannak. E humoreszkek közé tartoznak: Az elkésések,

1) A jó sziv is bajjal jár*) Viharok,*) A könyvbuvár,

1) Beket ytijési Borijai Kálmán utazása a világ ßgyik féloldalán Tétényi éjszaka*) Hasznosi kincskeresés.

1) Legsikerültebb köztük „A viharok" czimü, melyben egy száraz rózsa történetét mondja el egy újdonsült fiatal háziúr barátjainak. Rendkivül kedves, élénk rajz s magán a főalakon, egy jószivü, nemes gondolkodású, művelt magyar ifjún kivül több sikerült jellemkép van benne. A házsártos nagynéne, a nyavalyás kis leány, ki agyoneszi magát, a szelid, türelmes Polin, a szép pörért rajongó *) 1822-ben készült az Auróra sza'mára, „de körülmények (talán kissé drastikus befejezése) miatt abban ki nem jöhetvén, 1824-ben jelent meg Kedvcsapongásaimban." Fáy jegyzete. 2) Auróra. 1835. 3) Búzavirágok és kalászok. I. k. 4) ü. o. 5) Hullóvirágok. 1861. 6) Búzavirágok és k. 1853. II. k. 7) Kedvcsapongások. II. k. 1824,