Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1887

44 Verebes ügyvéd, a szép betegségekkel dicsekvő Süllyei doktor, az újdondász Makra Bencze, ősképe minden Kozák-Manóknak. A vihar és a menekülők leirása, az ifjú háziúr és kolompáros szomszédja közt folyt boszantási harcz rajza stb. oly eleven és valószerű, hogy Fáy ebben Önmagát multa felül. Érdekes még s nagyon kedves, eleven humoreszk Borgai Kálmán utazása. Borgai Kálmán fiatal özvegy, földbirtokos, látván, hogy Füreden a közönség menynyire kitüntette figyelmével Himfyt és a többi irókat, irói dicsőségre vágyik. Uti rajzot akar irni s e végből útra készül, naplóját is gyönyörű kötésben megcsináltatja s megirja az előszót is. Kruska barátjával megindul Pestre, ahova csak nagy nehezen jut el: az eső üldözi, kocsija a megáradt mocsárban megsülyed; adósa, Pesten, nem fizet s ő maga kénytelen uzsorára pénzt felvenni; a kölcsönvett pénzt az uton rabolja el tőle egy uri ruhába bujt tolvaj, uti ládáját is elviszik, éhezik, szomjazik, ázik-fázik, inig végre egy barátjához jut Hangodra, akinek húgában boldogságát feltalálva, lemond az irói dicsőségről és csak házának, családi boldogságának él. A többi humoreszkek hasonlókép több-kevesebb kalandnak élénk elbeszélései, rajzai. E rajzokban igazi, hamisittatlan magyar alakok szerepelnek, valódi magyar élet pezseg s itt is kitűnik Írójuknak az alsóbb magyar nép- s különösen csárdai élet iránti vonzalma. Ez utóbbi s különösen a zsidó-csárdák piszkos, szenynyes képe, a betyárok, hajcsárok alakjaival együtt az ő műveiben tűnik fel először eleven rajzban. Magyar alakjai közül idegenszerűsége miatt talán csak az egy KaJas Ezekiel, a könyvbuvár rí ki s rontja meg e humoreszkek társaságának összhangját. Ebben a humoreszkekben mondja el Fáy a párbajra vonatkozó néze-