Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1887

42 gékonyságát és kitartása megszerzi neki szive választottját. Midőn Fáy e beszélyét irta, harmincznyolcz éves volt, a férfikor delén, megszilárdult életnézettel, mely nem elvont elmélet, hanem közvetlen és gazdag tapasztalatok összeségéből van levonva. S mig e művében általános világnézete nyilatkozik oly határozottan, mint más művében nem, addig gyakorlati érzéke korán iparkodott egyes korkérdések megfejtésének, elvek megoldásának a szépirodalom utján kulcsot adni és népszerűséget szerezni, vagy azokat legalább megpenditeni. Az ész és szivkalandokban

1) három rajz van, melyek mindegyikében az ész meggyőződése és a sziv melege hatja át egymást. A „Hír-név

u a kávéházi politikát s kis embereknek a nagyokról való éretlen felfogását gúnyolja ki Nagy János borbélyban, a ki Széchenyi István nagysága biztos jeléül az ő különködéseit tartja, minthogy ő maga is különködő, mert a kávét reggel feketén, ebéd után fehéren issza s igy ő is igényt tart a halhatatlanságra. A második „Salamon*, a valódi zsidónak élethű fotográfiája; a tapasztalat mutatja, hogy a zsidó érzéketlen nyereségvágyó, az ész elitéli, de a sziv kimenti. „Változtassátok meg körülményeit, tegyétek őt emberré." Védőirat a zsidóság mellett s buzditás az emanczipaczióra. így előzi meg e téren Fáy korát s Eötvös hatalmas röpiratát. — A harmadik „Felszólítás", a takarékpénztárak mellett izgat s ezek szükségét egyes példák által mutatja ki. Ide tartozik az általa bohózatnak nevezett levéltöredék: Mire szántam a fiamat?*) melyben a pályaválasztás felett tűnődik s a tudományos, hivatali stb. pá*) Athenaeum 1838. és Ö. M. 8. k. 2) Felsőmagjarországi Minervában 1825. és Ö. M. 7. k-ben.