Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1887

40 letebeii, Szuliban élt ez a maroknyi népség, mely kivívta szabadságát és virágzásnak indult,, de árulás következtében kiűzetett hazájából. Bozzaris Constantin és Cervas Irén szerelmi története van a függetlenségi harcz közé szőve, de ez sem hoz elég változatosságot és élénkséget a műbe, mely egyike Fáy legkevésbé sikerült elbeszéléseinek. Tul yan halmozva leírásokkal, az elbeszélés nagyon nehéz menetű, a párbeszédek ritkák s színtelenek, élet- és jellemzetesség nélkül valók. Élénkebb és érdekesebb a „Velenczeiek

u

l), melyben nem az elbeszélés a fő hanem az, hogy miként jutott a rézolvasztás titka Thurzó által Velenczéből Magyarországba; bár fődolognak látszik Angelica, Leonardo dogé megunt kedvese története, a ki a szép magyar ifjúba szeret, ezt szökésében segíti, hazájába követi s midőn megtudja, hogy Thurzó nős, elbujdosik. „A művész és barátai"*) pedig egy adomát mond el Van-Dyk életéből, kit Rubens és neje csel által szabadítanak fel egy paraszt leány iránti káros szenvedélyének uralma alól s visszaadják a valódi művészetnek. Van még Fáynak egy elbeszélése, a melynek kerete a szomorú emlékű 1838-iki pesti árviz, hangulata pedig szokatlanul komor s ez: „ Az öreg Bakonyszegi és barátjai."

3) Az öreg Bakonyszegi embergyűlölő, de nem ok nélkül. Szegény iskolamester fia volt s atyja halála után mehetett csak a főiskolába. Nevelősködött. Gazdája, gr. Várhegyi Kálmán, noha szerződése tiz évre szólt, a tizedik évben felmondott neki s dijának csak felét fizette ki. Azután órákat ad s igy összegyűjtött pénzét egész bizalommal adja egy kereskedőnek, kinek jóságát egy ideig élvezé s pénze elvész. Nejét volt is') Az Ahenaeum 1837-iki évfolyamában. '

2) Hulló virágokban. Pest. 1861. 3) Ernlény 1839. ós Búzavirágok és kalászok. Pest. 1853. I. k.