Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1887

38 lések sorát, a melyekben az élet derűje uralkodik s ezt alig-alig homályosítja el itt ott a tragikum gyásza, a mi azonban nem az egyén tudatos és szándékos törekvéseiből, mint a különféle körülményekből folyik. Egy-két romantikus elbeszélésen kivül, a melyek tárgya vagy történeti, vagy tisztán phantastikus, a többiekben jelenkori egyének szerepelnek s bennük és általuk a költő korabeli társadalom képe rajzolódik le. A költő képzelme ritkán csapong a ködös, homátyos múltban, vagy a regék szeszélyes világában, a való alappal biró jelen élet köre s ennek hozzánk közel álló alakjai képezik elbeszélései világát. „A Szádvár és vidéke", némi részben a „Velenczeiek", „A művész és barátai" és végre a „Szulióták" a történeti elbeszélések. A „Szádvár és vidéke"

1) A XYI. századból veszi tárgyát, a melynek keretét Miksa, Szapolyai és a török küzdelmei képezik. Hőse Bebek György, a ki bűnökkel telve bujdosni kénytelen, midőn épen Miksa hadai Szádvárt ostromolják. A várat hős neje, Patócsy Zsófia védi. Bebek, mert íiörököse nincs, nejére haragszik, négy leánya közül a szép Juditot Petőnek igérte, Dezsőn pedig, a ki az álhir szerint nejének kedvese, ugy akar boszut állni, hogy ennek jegyesét, Hedviget, tőle elrabolja; terve azonban nem sikerül, de a véletlen kezére játsza Dezsőt, ki Pető erőszakoskodásaitól Juditot megszabaditani akarván, azt megszökteti. Bebek azt hivén, hogy Dezső szerelemből szökteti meg leányát, őt a kútba vetteti s csak azután tudja meg, hogy Dezső az ő fia, a legény korában általa elcsábitott Ecsegi Máriától s neje csak azért nevelte vitéznek, hogy férje azután törvényesíthesse. Bebek elbújdosik s nemsokára elvész, Hedvig apácza lesz. *) Búzavirágok és kalászok. I. k. 1853. Először megjelent az Árvizkönyvben 1839-ben.