Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1887

44 azon általános színben, az egyéniség változatai nélkül jelennek meg s csak komikusok. De gazdagabban nyul a magyar társadalmi életbe s változatosabban, komoly czélból rajzolja azt Fáy, különösen később, Széchenyi hatása alatt. A mozgalom, a melyet Széchenyi István gróf társadalmi s irodalmi működésével a közélet terén meginditott; a reform szelleme és az ujabbkori eszme-áramlat; a haladás és átalakulás vágya és a nemzetiség féltése mindentől, a mi uj; de az élénk érzet, mely a nemzet jobbjainak szivében élt, hogy nemzetünk csak ugy maradhat fenn tovább, ha átalakul és megifjul, kivetkőzve a hűbéries alkotmány „emberhez nem méltó" rongyaiból; a megye- és országgyűléseken, mint a magánéletben is megindult küzdelme eszméknek és embereknek, az irodalom mellett emelkedni kezdő művészetek s az irodalom terén is megindult figyelemreméltó harczok alkotják e korszakbeli közéletünk képét. S közéletünk fejlődésével szoros kapcsolatban állanak Fáy szépirodalmi művei és első sorban elbeszélései. A „Különös végrendelet

u (1818) az első magyar társadalmi beszély, Csörgey tanácsos háromszor nősült s a feleségeivel vivott harczban kifáradva, különködő lesz. Végrendeletében 10000 forintot hagy egy nönevelö-intézetre, de oly kikötéssel, hogy abban, eltérve legtöbb nőnevelő intézeteinktől, himzésen, guitarre- és zongorapengetésen, divatos öltözködésen és hajfodrozáson, tánczon és franczia tört petyegésen kivül, a leánykák főkép arra vezéreltessenek: „miként lehessenek idővel jó nők, háziasszonyok és anyák?" „A férfinemre nézve szintén 10000 forintot alapitok — mondja a tanácsos végrendeletében — egy tanitóra, ki a többi iskolákat befejezett ifjaknak, az ó- és uj-filozofia szőrszálhasogatásain kivül, az élet filozófiáját tanitsa, mert első és fötudo-