Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1887

35 nevelési elveket hirdet. Beszélyirodalmunk csak az Aurora czimü zsebkönyvvel s Kisfaludy K. által nyer nagyobb lendületet. Ennek rajzai: Tollagi Jónás és Sulyosdi Simon az első s nagyon sikerült rajzok, a melyekkel Kisfaludy komoly beszélyei távolról sem versenyezhetnek. Vígjátékai hasonlókép egyes typusok által válnak ki. A tősgyökeres magyar élet, de csak szüktérre szoritva, valódi magyar typusok, de csekély változatossággal, könnyed előadásmód, elég élénk komikummal képezik Kisfaludy Károly vígjátékainak és rajzainak főérdemét. Fáy működése mind eleve kitűzött czéljainál, mind tárgyainál fogva szoros összeköttetésben van korával. Nem esetlegesség vagy puszta hajlam, hanem öntudatosság vitte Fáyt a vígjáték és elbeszélés terére. Lyrai költészetünk hazafias szelleme és eszményi sóvárgása, erős nemzeti bánata s németes sentimentalismusa, elbusult, lelkes, majd ismét elszánt hangja; a fejlődése legmagasabb csúcsára emelkedett klasszikus nemzeti eposz, mely az ősök dicsőségét, életviszonyait, a régi korok társadalmi életét rajzolta, vagy legalább iparkodott rajzolni s buzdítva az ősi erényekre, rásütötte bélyegét az ősi hibákra, mely utóbbiak mind megmaradtak a nélkül, hogy az előbbiekből valamit még bírtunk volna, a komoly dráma hazafias hangja: íme, a húszas évek költészetének jelleme. A verses elbeszélésből, mint az ugyanazon czélt szolgáló komoly drámából hiányzott a jelen élet, hiányzott a modern társadalom rajza, az újkori egyének érzelem és eszmevilága, összeütközései s küzdelmei; egyedül Kisfaludy K. vígjátékai merülnek a magyar társadalmi életbe, de ezt meglehetős egyoldalúan festik, nem mintha a társadalom különböző osztályai nem volnának bennük képviselve, hanem mert e képviselők mindig csak ugyan-