Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1887

127 különösen nevelészeti iratai példák valának s azuk az eszmék, a melyeket ezekben elhintett, termékeny talajra találtak, eszmecserét keltettek s ezzel a nemzeti nevelés-tudománynak vetették meg alapját. Ha hirlapi czikkei és röpiratai nem lettek is irányadókká, de mindenesetre tisztázták az eszméket; nevelési munkái pedig nem csekély befolyással voltak tanitás- és nevelésügyünknek fejlesztésére. Csak az 1846-ik évben, és csak az Életképei--ben számos czikk jelent meg Karacs Teréz•től, s másoktól a nevelésre s különösen a nó'nevelésre vonatkozók, az általános neveléstudománynyal pedigoly kiválóbb szellemek kezdtek foglalkozni, mint Edvi Illés Pál, Beke Kristóf, b. Barkóczy László, Warga János Beély Fidél, Zimmerman Jakab, Mayer István, Ney Ferencz s még számosan. Az ország törvényhozása is több figyelemben részesitette a nemzeti lét ezen egyik alapfeltételét s bizonyára, ha a politikai mozgalmak olv gyászos végűvé nem fejlődnek, a szépen indult kezdetet hamar koronázta volna a kellő siker. Az ujabb nevelési és tanitási rendszerek azonban Fáy életrevaló eszméit jó részben mellőzték, pedig azok örökérvényüek annyival is inkább, mert nevelési rendszerének kettős alapjául a vallást és az ezen alapuló erkölcsiséget tette. Nem alkotott nevelési rendszert, nem volt „czéhbeli" nevelésiró; de elbeszélései, meséi s nevelészeti munkái egyiránt bizonyitékai annak, hugy a nemzeti és gyakorlati nevelés fogalmával sem az korában, sem a mi korunkban senki annyira tisztában nem volt, mint ő.