Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1887

116 rövid egészségtant, továbbá kivánja, hogy a növendék józan felfogásra, Ítéletre és tiszta vallásosságra vezettessék. De különösen hangsúlyozza az emberies bánásmódot a növendékekkel, szemben azon ridegséggel, sőt gyakran embertelenséggel, a melyet a falusi iskolákban lehetett tapasztalni. „El van vétve, úgymond, az egész népnevelés, mihelyt nem jóakaratuak és gyermekbarátnak kezei között áll az. Borzadozom lelkemben, ha az iskolatanitót életkedvü gyermekei mellett mizantróp mogorvasággal lépdelni látom, iskolájában a szitkot és vesszőt pattogni hallom s az egyptomi tiz csapást olvasom arczán, midőn orbiliusi tekintettel tanításra iskolájába lép és tanítványai elsápadnak." (99. 1.) A falusi tanítók nagyrészétől nem is lehetett más bánásmódot várni, midőn sem művelt, sem tanult férfiak nem voltak, hanem többnyire innen-onnan, ide-oda vetődött s egyéb foglalkozás nélküli, részint katona, részint egyébként megviselt egyének. Keserű humorral jellemzi Vas Gereben a falusi népiskolákat, de a középiskolák nevelési rendszerét is. „A becsületérzésnek alapját bottal fenekelni a legdicsőbb nevelési eszme. Kaloda, hegedti, cserepcsik, mint megannyi szelid bíztatások a lókötőségi fogalomhoz, melynek praeceptoraivá hazánkban a pandúrok avattatának. Homlokra bukott falusi tanoda és kétemeletes pálinkaház, búcsújáró vakkoldus-tenger és agárfuttatások a fenséges kisdedóvó-intézetek e hazában. Alsóbb osztályunknak nevelési rendszere ez: a mesternek babját két nyáron át pirgatja a gyerek, hogy az ! a, b, ab-ot megtanulhassa. Olvasni a libalegelőn tanul, a számvetést pedig évek multával a vármegye veti ki bőrén per liajdones, hogy a portiós könyvben a notá- ( rius ur kivonását könnyebben megfoghassa. Midőn az adófizetésben elkérgesedett tenyér népjog után hajlik, parasztzendüléstől remeg a vérbiró, s népnevelést he-