Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1887

116 rövid egészségtant, továbbá kivánja, hogy a növendék józan felfogásra, Ítéletre és tiszta vallásosságra vezettes­sék. De különösen hangsúlyozza az emberies bánás­módot a növendékekkel, szemben azon ridegséggel, sőt gyakran embertelenséggel, a melyet a falusi iskolákban lehetett tapasztalni. „El van vétve, úgymond, az egész népnevelés, mihelyt nem jóakaratuak és gyermekbarát­nak kezei között áll az. Borzadozom lelkemben, ha az iskolatanitót életkedvü gyermekei mellett mizantróp mogorvasággal lépdelni látom, iskolájában a szitkot és vesszőt pattogni hallom s az egyptomi tiz csapást ol­vasom arczán, midőn orbiliusi tekintettel tanításra isko­lájába lép és tanítványai elsápadnak." (99. 1.) A falusi tanítók nagyrészétől nem is lehetett más bánásmódot várni, midőn sem művelt, sem tanult férfiak nem vol­tak, hanem többnyire innen-onnan, ide-oda vetődött s egyéb foglalkozás nélküli, részint katona, részint egyéb­ként megviselt egyének. Keserű humorral jellemzi Vas Gereben a falusi népiskolákat, de a középiskolák neve­lési rendszerét is. „A becsületérzésnek alapját bottal fenekelni a legdicsőbb nevelési eszme. Kaloda, hegedti, cserepcsik, mint megannyi szelid bíztatások a lókötő­ségi fogalomhoz, melynek praeceptoraivá hazánkban a pandúrok avattatának. Homlokra bukott falusi tanoda és kétemeletes pálinkaház, búcsújáró vakkoldus-tenger és agárfuttatások a fenséges kisdedóvó-intézetek e hazában. Alsóbb osztályunknak nevelési rendszere ez: a mester­nek babját két nyáron át pirgatja a gyerek, hogy az ! a, b, ab-ot megtanulhassa. Olvasni a libalegelőn tanul, a számvetést pedig évek multával a vármegye veti ki bőrén per liajdones, hogy a portiós könyvben a notá- ( rius ur kivonását könnyebben megfoghassa. Midőn az adófizetésben elkérgesedett tenyér népjog után hajlik, parasztzendüléstől remeg a vérbiró, s népnevelést he-

Next

/
Thumbnails
Contents