Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1887

113 nemcsak szorosan nevelészeti czikkeiben foglalkozik e kérdésekkel, hanem szépirodalmi müveiben és politikai röpirataiban, czikkeiben is, irodalom, társadalom s törvényhozás figyelmét egyaránt iparkodik a nevelésre forditani, kisdedóvók, nőnevelőnó'ket képző' intézetek, majd később az életre való tekintettel reáliskolák felállítását sürgeti s mindazok, kik e kérdésekben felszólaltak, főkép az Ötvenes években az ó' nyomdokain haladtak s midö'n Tolnán és egyebütt kisdedóvók, Pesten kisdedóvókat képző intézet; Losonczon nőnevelő-intézet s egyesek áldozatkészségéből, majd a kormány rendeletéből az ország legkülönbözőbb vidékein tanitóképzők Pozsonyban, majd Pesten 1855. reáltanodák létesültek, joggal mondhatta, hogy ezek megalapításában jelentékeny része volt s itt is „gyeptörő" szerepe volt. „Nőnevelés és nőnevelő-intézet hazánkban" 1841-ben jelent meg s majd 1846-ban közölte az „Eletképek"-ben a „Tervvázlata egij nönevelőnéket képező intézetnek

u cz. czikkét. A nőnevelés hátramaradásának okait abban találja, hogy tapasztalás nélkül állítják fel a rendszereket, a nevelőknek nincsen meg kellő helyük a társadalomban, mert rendesen szegénysorsuak; a nevelésirók tekintélytelenek, nem hallgatnak szavukra; de vannak a nevelőknek is bogaraik; a szülők nem törődnek a neveléssel, a nőnevelés fontosságát nem veszik tekintetbe s maguk a kormányok sem fordítanak rá európaszerte gondot.

1) Fáy a nőne velőnőket képző intézetet Budapesten részint Önkéntes adakozások, részint részvények alapján akarja felállítani, tehát társadalmi s nem törvényhozási uton. A törvényhozás azután később tenné meg a magáét. 150,000 forint alaptőkére volna szük*) Előszó Steinacker Gusztávnak: Tapasztalások és intések a nőnevelés mezején stb. 1842-ben megjelent könyvéhez, Fáy Andrástól. 8 i