Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1886

84 a művész által kibővített másolataként, nehézkes keretbe foglalva mutatkozik. Amaz költői mű, ez történeti tanulmány alapjára állított monda. Amaz a szerző ifjabb korának virága, ez a multak emlékeihez visszatérő s azokat hajlott korában is szeretettel ápoló tudományos léleknek gyümölcse."

1 Ez összehasonlítást még tovább is vihetjük. A magyar legenda nemcsak költemény, hanem theologiai munka is ; nemcsak a történet kedvéért és a szent magasztalása czéljából, hanem a katholikus vallás igazságainak hirdetéseért is íratott. A szentnek vitatkozása a császárral és bölcsekkel, a Raymundus-féle latin legendában rövidre van vonva, a többi legendákból pedig teljesen hiányzik; s bár a latin legendából hiányzanak az idézetek, a melyek a magyarban bőséggel vannak ; de épen maga a disputatio mindkét műben bizonyítja mindkettőnek egy tőről származását. A magyar verses legenda Prologussal kezdődik. Ebben a költő a szentek dicsőségéről szól, utalván arra, hogy e dicsőségben fokozat van, a szerint, a mint a szentek e földön Istent „sebösben" szereték és különféle kínokat szenvedtek el érette. így szent Katalinnak nagyobb a dicsősége, mint más szűznek és szentnek, mert ő szűz és martyr. Ezután következik a történet. Costus gazdag, jámbor király, a kit azonban erényesnek (jószágosnak) nem nevezhetni, mert pogány. Mindene megvan, csak gyermeke nincs, „a mi mindennél jobb és kevesebb csak az üdvösségnél". Sokat aggódik a trón miatt is. Összehivatja bölcseit, hogy adjanak neki tanácsot bajában. Egy „fővitéz" elő is áll s azon tanácsot adja neki, hogy hivassa össze egész népét Alexandriába, mutasson be áldozatot az egész nép s ez által eszközöljenek ki az istenektől a királynak magzatot. A nép összejön, egy bábot készítenek és különfélekép áldoznak : Nékik (némelyek) lelkest vágnak vala, Nékik kedig sirnak vala, Nékik vigadoznak vala, Es nékik csak bembeinek vala. Az áldozatnak azonban nem lett sikere, mert „a pogányok isteni ördögök, kik embert nem segélhetnek". Costus király ezután Alforabius bölcshöz fordul, ki Görögországban lakik és bölcsesége hire az egész világon el van terjedve. E bölcset levélben 1 Temesvári Pelbárt élete és munkái 48. 1.