Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1886

35 magához kéreti a király s tanácsára az egy igaz Istennek mutat he áldozatot s midőn ennek aranyból bálványképei önteti, keresztalak formálódik s az a templomba vitetvén, a bálvány képek mind összetörnek. Costus neje csakugyan szült s pedig egy csodaszép leánygyermeket, a kit Katerinnak — Mind isteneknek romlása — neveztek, mert az áldozat alkalmával az istenek szobrai összetörtek. A leányt bölcs mesterek tanították és oly jártas lett minden tudományban, hogy haldokló atyja bizton reá hagyhatta országát és trónját, megparancsolván neki, hogy csak oly férfiúhoz menjen nőül, a ki oly gazdag, szép és bölcs, mint ő maga. Katalin jól vivé az ország ügyeit, mig egy alkalommal Alexandriába akarván menni, kíséretével az erdőben eltévedt. Katalin a kereszt Istenéhez fordul és hajnalra virradván, meglát egy czellát; de hiába küldi oda kísérőit, azoknak a remete nem ad választ s azért ő maga megy hozzá. A remete megszólal, s kifejti előtte, hogy a férj, a kire várnia kell, Krisztus, a ki mindent teremtett. Ezután elmondja a bűnbeesést, a világ megváltását Krisztus által s szól sziiz anyjáról. Katalin kíváncsi látni ezt a királyt és álmában meg is jelenik neki a kis Jézus, Mária karján : Katerina oly mezon volna, Kinél szebbön nem volt volna, Es ö ott láta egy lejánt Ábrázzál igaz olyatánt Mint vala az ő tábláján; És ez leján tart vala karján Egy szépségű királyfiát És mint látá igaz olyant, Mint az aranykép vala, Kit atyja öttetött vala stb. Ez első látomás alkalmával azonban Krisztusnak nem tetszett Katalin, mire ez a remetéhez ment, elmondá látomását; a remete előadá a ker. vallás főbb igazságait és, miután Katalin kijelenté, hogy azokban hisz, őt megkeresztelé. Ezután a sziiz ujabb álmot láta s Krisztus jegyesének fogadá el. Katalin szolgáit is a keresztény hitre vezeté. Ez képezi az első részt, mely után következik a második ily felírással : Incipit Prologus Tractatus secundi Agentis de Martyrio ejusdem. — Maxentius császár Alexandriába érkezik, felállíttatja a bálványt s kiadja a parancsot, hogy mindenki áldozzék. 2*