Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1886

32 buzgalommal és sikerrel foglalkozott Szilády Áron.

1 Kitűnő tudósunk azt igyekszik bebizonyítani, hogy a magyar verses mű „Alexandriai szent Katalin legendája

u eredeti mű és szerzője Temesvári Pelbárt, ferenczrendi szerzetes s a XV. század legnagyobb egyházi szónoka. A szerzetes, ki Krakkóban végezte tkeologiai tanulmányait és Budán a theologiát adta elő, a XV. század második felében, valódi apostoli szellemű férfiú volt, kinek lelkét nemcsak hivatása szelleme hatotta át, hanem a Múzsa ihlete is átjárta, értelmével bonczolta kora hibáit és világosságot gyújtott az egyszerű elmék sötétében, szivből magasztalta a bold Szüzet s fantaziája által költészetünkben is maradandó emléket emelt sz. Katalinnak. Valódi szerzetes, ki csak hivatásának él, a ki működésének végczéljául csak az Isten dicsőségét és a hivek üdvét tekinti, nem a múló hir, dicsőség lelkesíti s első művét a Stellarium cz. szentbeszédgyüjteményt 1483-ban a bold. Szűznek tett fogadalomból készíti el, ki őt súlyos betegségéből kiszabadította; másrészt szolgálatot is akart tenni más prédikátoroknak, mint előszavában mondja: „Ugyanazért az ő fiának urunk Jézus Krisztusnak dicséretére, áldott szent anyjának Máriának magasztalására, szent Ferencz atyánknak és minden szenteknek tisztességére vetem kezemet e munkára, materiát akarván szolgáltatni az együgyübb prédikátoroknak az én goromba értelmű és tudatlan beszédeim által arra, hogy ők ezek nyomán bővebb magyarázatot tehessenek." Apostoli buzgóságát, rettenthetetlen bátorságát bizonyítják predikácziói, melyekben az egyházi és világi fejedelmek, nagyok bűneit ostorozza. Predikáczióit, a melyeknek négy gyűjteménye van: Stellarium, Pomerium de tempore, Pomerium de Sanctis és Pomerium Quadragesimale, magyarul mondotta el, szem előtt tartván a hivek épülését, felfogását és az együgyübb prédikátorok szükségeit. E beszédeiben gyakran él példákkal és mond el legendákat, igy mondja el az egyikben, a Pomerium de Sanctis XCIV. beszédében, mely szerzetesnők számára átalakítva a Kazinczycodexben is megvan, Alexandriai sz. Katalin legendáját, melyet azután versben is kidolgozott. Megvan sz. Katalin egyéb legendája a debreczeni és Erdy-codexben is. 1 Költészetünk I. Mátyás király idejében. M. T. Akad. Évk. XVI. k. — Temesvári Pelbárt élete és munkái. Budapest, 1880. — Régi magyar költök tára I. k., 306—338. 11.