Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1886

81 termékek, voltak e legendák, hanem a valóság rajzai; az iró nem költői alkotásra törekedett, hanem teljesen meg volt győződve, hogy valóságot mond él. A csodák, melyek a szentek életében előfordulnak, nem a képzelődés és káprázat szüleményei, hanem az isteni kegyelem és mindenhatóság tényei, a melyekre a szentek épen erényeik által érdemesítették magukat. A legendák előadása száraznak nem mindig mondható, az irón erőt vesz a lelkesedés és lelkével stilje is emelkedik, az elbeszélés folyamatosabb, a szinezés elevenebb. S főkép ez az oka, a miért Beöthy Zs. a magyar széppróza történetét a legendákkal kezdi.

1 A prózai legendák fényes világot vetnek a középkori kolostori életre. A női zárdák tagjai, a gyenge szüzek lelkét rendkívül erőssé teszi a Megváltó szeretete, a kinek ők jegyesei s a kivel a túlvilágon egyesülhetni, életük feladata. Hogy az örök boldogságot elnyerhessék, lemondanak a föld minden kényelméről és élvezetéről, sőt az életfentartás legszükségesebb kellékeivel is nagy megszólítással élnek; lemondanak a fényről, kiszakítják magukat a szerető szülők és rokonok köréből; elhagyják a királyi, herczegi, főúri ragyogó palotákat, a fényes termeket és a zárda szük, komor falai közé vonulnak, néhány lépés hosszú czelláikban, a melynek egyedüli ékessége a feszület, töltve életüket; elhagyják a világot, hol tisztelet, hódolat és fény környező őket s Krisztus igazi szolgáló leányaivá lesznek, s érette, az isteni jegyesért, örömmel tűrnek megaláztatást, testi és lelki kínokat; a főrangú hölgyek linóm kezei durva szolgai munkát végeznek, de azért elég ügyesek arra is, hogy a szerzetesek által a hivők és saját épülésükre készült munkákat lemásolják s igy a középkori magyar irodalom termékeit fentartsák. E szerzetesnők közül kettőnek a nevét ismerjük, jUáskai Lea és Sövényházi Márta nevét. Ez utóbbi, az érsekújvári codex másolója, Clarissa-rendü apácza volt s ő másolta le középkori költészetünk legkiválóbb termékét a verses legendát alexandriai sz. Katalinróll, mely a nevezett kódex 447—520. lapjait foglalja el s az összes Katalin-legendák között a legterjedelmesebb és legköltőibb s melynek, szerkezetére nézve, megfelel a Raymimclus bibornok s pápai legátus által Bázelben 1504-ben kiadott latin legenda. A magyar legendával s ennek állítólagos szerzőjével kiváló 1 A szépprózai elbeszélés a régi magyar irodalomban. Irta Beöthy Zs. Budapest 1886.