Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1886

30 nélkül ingadozott, a papság a renaissance hatása alatt a világi tudomány és irodalom által meghódítva, a hit- és erkölcsi életben a mint maga sülyedt, ugy a sülyedést nemcsak meg nem akadályozhatta, de még előmozdította. A hit fénye és az erkölcs éltető melege a dominikánusok, francziskánusok, pálosok zárdáiba és a nőszerzetesek kolostoraiba menekült s életük alapitója lőn gazdag legenda-irodalmunknak s viszont ez a hitélet és erkölcs emelésére szolgált. Többen voltak az ige hirdetői közül, a kik az általános siilyedés ellen felemelték hatalmas szavukat. Laskai Osvát és Temesvári Pelbárt egyházi beszédeikben rendkívüli készültséggel és erkölcsi bátorsággal ostorozzák a romlottságot a nemzet minden osztályában, az egyháziak ugy, mint világiak, a király mint a pór életében. E viszonyok gúnyos rajzát találjuk meg Apáti Ferencz Feddő énekében, mely különösen a papság ellen van intézve s legnehezebb szivvel viseli azok gazdagságát, mint e sorok mutatják : Az kort az papoknak vala tisztességek, Mikoron egészben áll vala szerzetek, Távol vala tőlök galléros köntösök, Veres beretvájuk (föveg). Pénztől elfutamtak, szűrben beöltöztek stb. Nehezére esik a költőnek „számtalan jószágok, erős regulájok, kevés zolozmájok, bársonyos szolgájok, fekete kápájok az apát uraknak". Kikel a csalfaság, hűtlenség, hízelgés, szemérmetlenség ellen; gúnyosan kéri a nagyurakat, hogy „fejér, szép, ezüstös, ékes szablyájukkal" ne vágják a pogányokat. A régi jó királyokról való fájdalmas megemlékezés, a kik a szent koronának híven szolgálának; az erős, kíméletlen támadás a papság gazdagsága ellen, arra a meggyőződésre vezetnek, hogy e gúnyirat a Jagellók korában keletkezett, midőn a hitújítás szellője Németországból már hozzánk is átcsapott. Es ezen állapotok között a keresztény hit erejének s az erény magasztos példáinak rajzait mutatják kódexeink prózai legendái és példái, a melyekben gazdag középkori irodalmunk. Ezekben van szépprózánk csirája. Fő jellemvonásuk a vallásosság ; főczéljuk az erkölcsi építés, az erényre buzdítás ; olvasóközönségük a kolostorok férfi és női lakói, készítőik szerzetesek s másolóik legtöbbször a világ hiúságáról lemondott s magukat Krisztusnak eljegyzett szüzek. A szentek és különösen a martyrok példái nagyon alkalmasak voltak a hitéletben való buzgóság emelésére. Nem költői