Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1886

28 A király azután a megliódoltakkal Budára ment, miután erős őrizetet hagyott a várban ; „Ezt megkallák mind Törökországba, Török császár lőn nagy boszoságba". A „Szabács viadala" keletkezésének éve bizonyára közel esik az ostrom idejéhez és szerzőjének eljárása ugyanaz lehetett, mint Tinódié, akiről tudjuk, hogy lehetőleg hűségre törekedett s azért vagy személyesen iparkodott jelen lenni az eseményeknél, a melyeket elbeszélt, vagy később az esemény után legalább a helyszint megszemlélte és szavahihető tanuktól szerzett dolgokról, személyekről ad biztos tudósítást. Egy tulajdonsága van a Szabács viadaljának, a mi a középkori költészettel szemben jellemzi s egy más, a mi a XVI. század krónikás költészetéhez közel hozza. Az utóbbi a hűségre való törekvés, a krónikás egymásután, száraz tárgyalás; az előbbi a rimnek keresése, öntudatos használata. Mig a középkori költészet termékeiben fel-feltűnő végrim inkább csak esetlegesnek látszik, vagy a hol rendesen van használva (Alex. sz. Katalin legendája), nagyon is gyarlók; e történeti énekben helyenkint kitűnő rímeket találunk. Tárgyalási módjára nézve átmenetet képez a XVI. század verses krónikáihoz. E költeménynyel bevégződik azon költemények, sajnos, rövid sora, a melyek Mátyásra vonatkoznak. Ide sorolhatjuk még a „Siralomének Both János veszedelmén

u 1 czimü verset, a melyben Gergely deák urának Terekországban való követségében elvészését, „kitől királynak is vala igen nagy bánatja", siratja az igaz fájdalom őszinte hangján három soros egy rirnü versszakokban s valószínűleg ide számithatjuk még keletkezése idejére nézve a verses Katalin-legendát is. Ha e müveket tekintjük, önkénytelenül az a meggyőződés támad bennünk, hogy Mátyás uralkodása jótékony hatással volt nemzeti költészetünkre, mely nemcsak termékekben lehetett gazdag, hanem mint a fenmaradt müvek mutatják, nyelv és verselés tekintetében is, ha nem is bevégzett virágzási korszakot, de mindenesetre a fejlődésnek magasabb fokát tüntetik fel, a melyhez képest a következő időszak határozott és nagy esést mutat. Szilády azonkívül e költői müvek sorában bizonyos teljességet, bevégzettséget vesz észre s valóban szavaitól nem is lehet az igazságot eltagadni. „Mintegy bevezetésül — úgymond 1 A Kaposmérei Mérey-család levéltárából közié Döbrentei Gábor a Régi m. nyelvemlékek II. k.-ben s azután Szilády Áron, K. M. K. T. I. k., 28. 1.