Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1886

5 hasonlítjuk Vörösmarty Ttindérvölgyét Petőfi János vitézével. Vörösmarty Zalánját Arany Buda halálával, annak Két szomszédvárát a Toldival. Es e tisztán nemzeti iránynyal kialakulnak költészetünkben a verses elbeszélés számos fajai, a költői beszélytől kezdve az adomáig. Es megjelenik különböző formákban a fenséges és nevetséges, a naivság és guny a humorral együtt. Nemzetünk nagy megi'ázkódáson megy keresztül és eposzunk még egyszer visszafordul a legrégibb hagyományokhoz s a hun Etele és birodalma tragiko-epikus sorsát énekli a nemzeti gyász, elnyomatás korában ; de a közviszonyok változtaval, újjáalakultával, állandósultával a nagy eposzok kora lejár és a mint a prózai elbeszélés, ugy a verses elbeszélés terén is uralkodik a beszély, mely nem a régi korba megy tárgyért, hanem a modern egyén életét, sorsát, küzdelmeit erős subjektiv felfogással rajzolja, a naivság helyét a satyra, a fenségét a humor foglalja el, az erős nemzetiség helyébe a világpolgárias szellem lép. A verses elbeszélésen Byron szelleme uralkodik. Végig kisérve verses elbeszélésünk fejlődését a legrégibb időtől napjainkig, a következő mozzanatok tűnnek fel előttünk a fejlődés főbb pontjai gyanánt: 1) nemzetünk őskorára vonatkozó mondák; 2) középkori verses elbeszélés ; 3) verses krónikák; 4) a műeposz és verses novella; 5) a franczia eposz hatása alatt eposzunk; sülyedése, másrészről a köz- és társadalmi élet hatása alatt a satyrikus és komikus eposz megszületése; 6) a klasszikus nemzeti eposz; 7) a tiszta nemzeti eposz ; 8) a modern subjektiv jellegű költői beszély. E pontokon át fogjuk tárgyalni a verses elbeszélést.