Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1886

99 szerű motívumokat, miknek (?) munkáihatására e borzasztó tárgy annyi alkalmat nyújt, felhasználja : ezzel ő megelőzte korát, de még az egyszerű naiv elbeszélés azon báját sem tudta neki megadni, melyet Istvánfi Pál, Görgei Albert, vagy csak Ráskai Gáspár is elöntöttek a magukén, s melyet a moralizáló elméi kedések egyáltalában nem pótolnak." A másodikat is lelketlen, száraz kivonatnak nevezi.

1 Nekünk nincs hozzá adni valónk. A tárgyalt elbeszélésekből is láthatjuk, minő volt e század elbeszélése. Mindegyikben a kezdet nehézségeivel való küzdést látjuk, küzdést a nyelvvel és a rhythmus iránti érzék, valamint a költői tehetség majdnem teljes hiányát. Eredeti alkotással, oly értelemben, hogy a költői fantazia a hatalmába vett tárgyat átidomítja, uj alakokat teremt, melyek csakhamar ismerőseinkké válnak és az ismerteket uj, de még sem hűtelen és valótlan vonásokkal tudja felruházni, keresve sem találkozunk. A bibliai elbeszélések legtöbbször csak elmondják, természetesen versekben, az ismeretes szenttörténeteket, legfeljebb a tanúságot vonják le ; a tör • téneti énekek a valósághoz merev ragaszkodással nem elbeszélnek, csak felsorolnak egyes történeteket, a regényes elbeszélésekben néha ugyan magával ragadja a tárgy a költőt és hebegése folyékony beszéddé válik, de itt is a fő a tanítás, a mi legtöbbször az eredeti szépségeit áldozatul követeli. Alakító képességet tehát nem találunk e művekben. Kerek, önállóan költői czélból vezetett mese, mely az egyén törekvéseinek, küzdelmeinek hordozója, csak azon csekély számú művekben van, amelyek készítői némi fogékonysággal bírván, nem ronthatták el az eredeti alkotást, mint pl. Argirusban, Euryalus és Lucretiában. Az anachronismusokat nem is merjük vétkül betudni, ha tekintetbe veszszük a belső, lélektani ellenmondások és képtelenségek nagy számát. Hogy jó Tinódink szerint Saul atyja jó keresztyén vala és Saul „az keresztyénekkel támada az pogány jászok ellen" ; hogy Goliáth pánczélja 5000, kopjavasa 600 lat vala s az öreg Isai Dávid fiútól a Saul táborában küzdő fiainak rétest küld s Holofernes a kulcsos városokat ostromolja stb., mindez megmagyarázható az olvasó közönség felfogásához való alkalmazkodásból; de egyének, jellemek árnyéka sem tűnik fel elénk, a száraz esemény áll mindenütt előtérben s ettől nem láthatni a küzdő embert, érzelmeivel, indulataival, vágyaival, czéljaival és törekvéseivel. Es ezt csakis két okból magyarázhatjuk meg : 1 A magyar költészet kézi könyve 1854. 123. és 125. 1.