Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1885

76 tünteti fel. Lássuk Szécsi Máriát s a murányi esetet a történet szerint. Szécsi Mária, Szécsi György és Homonnai Mária leánya, első férje Bethlen István, széptehetségü fiatal ember, várdai főka­pitány s Bethlen Gábor fejedelem öcscse volt. Boldogan éltek 1616—1630, midőn Mária leánya Krisztina s férje is elhaltak s "a szép fiatal özvegyre rázúdultak a nehéz pörök s pletykák, a me­lyek ellenében ipa a legszebb erkölcsi bizonyítványt állítja ki. Azonban második házassága Rozsályi Kun Istvánnal, egy. közön­séges lelkű emberrel, nagyon szerencsétlen volt s elválással vég­ződött. Ezután Mária vig zajos életet élt férfias mulatságokban s férfitársaságokban. Felébredt benne a tettvágy, háborgó lelke örö­kös foglalkozást, szórakozást keresett. Pazar, fényűző asszony lett, de nemes és jótékony is. Anyja, élte végén, látva leánya pazarlá­sát, másik két leánya javára korlátozni akarta Mária öröklési jo­gát, s a végrendeleten kivül még írásbeli nyilatkozatot is kivánt tőle, mit ez adni vonakodván, Murányban fogságban tartotta, mig a nyilatkozatot alá nem irta. De anyjával kibékült s annak 1643. május 28-án történt halála után Murány asszonya lett. Illésházi Gá­bor Eva nővére, s Listius János Kata nővére férje szintén Murány­ban laktak s különösen az első kapzsisága által ösztönöztetve, mi­dőn a harcz kitört, I. Rákóczy Gy. pártjára állott s sógorával véd­és daczszövetséget kötött a végből, hogy Máriát a vár birtokából egészen kitudják. De a pozsonyi kamara megtette a lépéseket Murány összes birtokosai ellen, a hűtlenségi perre. Murányra töb­ben áhítoztak; de Wesselényi Ferencz, ki neje, Bosnyák Zsófia halála után özvegyen s két gyermekkel maradt, Ádámmal és László­val, s Fülek kapitánya volt, protekczió keresése helyett tetthez lá­tott. Ismerte a murányi viszonyokat- s belátta, hogy a vár birto­kához juthat, ha Máriát megnyeri. Csellel levelet csempészett Má­riához s megkezdődött közöttük az érintkezés. Mária érezve hely­zete nyomasztó súlyát, nem riadt vissza a legveszélyesebb eszköz­től sem, s hogy Murány úrnője lehessen s rokonai tervét kijátsza, megragadta a Wesselényi nyújtotta alkalmat, találkozott vele s miután Wesselényi szablyájára s becsületére megígérte, hogy nőül veszi, elhatározta a várat kezére játszani. Wesselényi 1644. aug. 5. pénteken ura volt Muránynak, a melybe Illésházi távolléte alatt, a Mária által készített kötélhágcsón jutott s a rákövetkező vasár­napon Máriával meg is esküdött. Semmiféle politika itt közbe nem játszott. Mária jogait szerezte vissza csellel rokonai kapzsiságától; árulást nem követhetett el, mert özvegy anyja 1626. május 2-án

Next

/
Thumbnails
Contents