Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1885

74 dámsága, a királyi palota hideg fénye, gondatlan vidámság s mély emésztő bánat, szelid megadás és szilaj fájdalom, gyengédség s vad indulatok, nyilt egyenesség s alattomos ravaszság, a tiszta érzelem üdesége s az állatiság bűze, nemes nagylelkűség s boszuálló kegyetlenség, hűség és képmutatás, önfeláldozó anyai szeretet s rideg gőgös fájdalom nyernek megfelelő.hangon kifejezést, a melyek felett ott lebeg a boldogtalan szerelem árnya, mely a kiengesztelődés fényében oszlik fel. Különösen e második részben tűnik ki Arany előadásának kettős oldala: a krónikaszerüség s a népköltészeti, vagy mondjuk népmesei vonás ; amaz a régiesség, ez pedig a naivság s üdeség bájával vonja be leirásait, elbeszélését s jellemzését. Abból származik leírásaiban a részletezés és magyarázgatás, valamint az „epikai hitel" külső eszközeinek felhasználása, ez utóbbiból az az érzékítő nyelv, mely a legelvontabb eszméket s a legkülönfélébb lelki állapotokat vagy drámai fejlődésükben, vagy íiziologiai változásokban tünteti fel. Hogy mennyire törekedett Arany a belső valószínűségen fölül még a külső valószínűségre, azt költeménye egyes helyein kivül saját szavai is mutatják, a melyek egyszersmind a Toldi Szerelme készülése módjára is fényt vetnek : „Az I. rész sikere után kedvem jött még egy Toldit irni, s erre Ilosvainál már csupán a vénkori párviadal ajánlkozott; mert a mi azon kivül fennmaradt: a nagyon mesés prágai kaland, az özvegy gyei való komikus jelenet, meg a sirrablás alávaló bűnténye — semmikép sem látszott modern költői feldolgozásra alkalmasnak. Monda nélkül pedig — vagyis legkisebb támasz nélkül a hagyomány vagy história részéről — egész epikai költeményt csak mintegy az ujjamból szopni ha tudtam volna is, nem akartam ... mondai vagy történeti alap — bármily csekéhj és töredékes legyen — adja meg ily költeménynek azt, a mit én „epikai hitelnek" szoktam nevezni." Ha meggondoljuk végre, mit vett a hagyományból költőnk s a történet mennyire nem segítette, sőt inkább nehezítette feladata megoldását, ugy bizonyára a. legnagyobb hódolattal kell áldoznunk teremtő géniuszának. Mielőtt Arany Toldijának irodalomtörténeti fontosságáról szólnánk, tárgy, nyelv s verselés tekintetében, vegyük vizsgálat alá azon elbeszélő müveit is, a melyeket élte első korszakában, nagykőrösi tanárságáig irt.