Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1885

73 átifjodjék". A harmadik rész ismét csak olyan „hős idylli kép", de komor színezettel bevonva ; az udvarral meghasonlott s visszavonult Toldi néma bánata, s majd testi és lelki erejének utolsó fellobbanása pillanatnyi fényt vet az egészre, mint midőn a lenyugvó nap a felhők alul még egyszer felcsillámlik s azután hallgató sötétség borul az egész tájra. A „hanyatlás, pusztulás humora" uralkodik a háttérben. Az első és harmadik rész compositio tekintetében a lehető legerősebb : átlátszó, tiszta s előadása is oly tárgyilagos, hogy ritkítja párját a világirodalomban. Az első részben, mint valamely drámában, az esemény minden egyes mozzanata lélektani alapon nyugszik, s az epizódok : a fene bikával való küzdés, Bencze és Miklós találkozása a temető mellett, az anya jelenléte Miklós diadalánál, a melyek véletlenségekííl tűnnek fel, nem pusztán népmesei szabadságból vannak beszőve, hanem főkép jellemzési czélból. Az utolsó rész pedig oly tömött egész, hogy belőle semmit sem lehetne kihagyni az egésznek csorbulása nélkül. S mindegyikben megragadok a plastikus leirások, melyek nemcsak mint kidomborodó valóságok tűnnek szemünkbe, de hangulatuknál fogva szivünkbe is hatnak. De a második résznek eseményekben s egyénekben való gazdagsága a mily nagy változatosságot szül, ép ugy rovására van az egységnek, mert Toldi M. háttérbe szorul s csak egy-egy pillanatra tiinik fel a nápolyi hadjáratban, melyben a történetileg két hadjáratot összevonta. De ez összevonás után is megmaradt a főakadály, hogy a monda Toldiját, kiről a história semmit sem tud, nem állíthatta a költő oda, a história világába „mint nagy szerepű vagy épen főhőst, a történeti nagy nevek és személyek mellé". A költő e nehézséget leküzdeni nem birván, ugy vélt a dolgon segíthetni, hogy Toldi Szerelmét a „verses regény kevesebb igényű keretében" alkotta meg s nem eposzi intentióval. Ez azonban a dolgon semmit sem változtat, mert a verses regényben is kell lenni bizonyos határnak a költő csapongásában. A változó események között a költő a vezérfonalat el-elejti, gyakoriak az alanyi kitérések s hosszasak egyes betoldások ; Toldi s Piroska sorsa, a hadjárat esélyei oly sokszor átvágják egymást, hogy az előadás szakgatottá válik, a figyelem nagyon megoszlik s a nápolyi hadjárat harczainak hosszúsága s egyes leírásoknak túlságos részletessége kifáraszt. A mily változatos eseményekben s egyénekben e második rész, oly változatos hangulatban is. A falusi nemesi ház tiszta vi-