Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1885

64 dogsága felett erős lélekkel tud állani, bár lelke szörnyű küzdelmeken megy keresztül. Előbb halni szeretne; de bánata nem fog életerején, érzi, hogy a házassága ugy is csak halála lesz ; azért akar az udvarban lenni, hogy ott Toldi lássa őt elhalni; ennyi önzést mély szerelme megengedhet: Hadd lássa hidegnek, hadd lássa betegnek, Büszkén daczolónak, vagy szive-szegettnek •, Ne szeresse, szánja, mellőzze, utálja: 0 pedig elhaljon — de szeme láttára ! De egy gondolatba kapaszkodik elhaló reménye, hátha Toldi megbánta bűnét s szerelemre fordul iránta ! Vár, remél; Orzse Toldi iránti érdeklődéséből kiolvassa mély szerelmét; de midőn azt hallja, hogy Miklós Csehországban van s alkalmasint más nővel éli világát, lemond minden reményről s maga sürgeti a menyegző napját. Miklóst azután is szereti, de érzi, hogy most már nem szabad, szerelmét egészen el akarja nyomni s ebben erős gyámola az eskü is, mely Tar Lőrinczhez köti; a következő motivum azonban nagyon is reális s Piroska ideális alakjához nem igen illik s Tar Lőrincz rút külseje s közönséges lelke is az ellenkezőre bizonyít : A vérnek is abban (hogy t. i. Miklóst feledje) lehet egy kis része, Nem epe a mézeshetek ifjú méze. Es ha talán Toldit soha meg ne lássa: Beállhat idővel szive gyógyulása •, Marad ugyan sebhely : megérzi halálig, Ha az időjárás komorabbra válik. Piroska sokkal mélyebben szeret, hogysem boldog és nyugodt tudjon lenni s az az ingerkedés az estelin, a melylyel férjét maga ellen bőszíti, szükséges rugó ugyan a cselekményhez, de nem egészen áll jól Piroskához. De Piroska nem feledi női hűségét s midőn Miklós Tar L. menekülése után keblére ölelve az önfeledt nőt, magával akarja vinni, Piroska észre tér, kibontakozik az ölelő karokból s esdőleg rebegi: „Becsületét védd meg, oh lovag, egy nőnek !" Ezután emészti a bánat, a melynek gyógyszere többé már nincs s a holt férj láttára összeroskad, lesújtja a gondolat, hogy Toldi, a kit folyton oly nagyon szeret, szerelmét gyilkossággal szennyezi be s a sírbolt üregében felébredő nő elkeseredettsége a követésre unszoló kedves s önmaga megátkozásában nyilvánul. Szerelmi világa romokban hever s e sötét romok még be is vannak