Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1885

61 lemének alapját s az erőszakosság csak akkor szelídül, a dacz s büszkeség csak akkor enged, midőn kedvesét végkép elveszti s átkának súlyát kell hordania; vezeklése alatt türelmessé válik, a kolostorban azt a munkát végzi, a mit azelőtt a szamár végzett s annak a nevét is viseli; de a fanatikusok ellen kitör nemes lelke s szétkorbácsolja a piszkos tömeget; a király ellen Olaszhonban tanúsított makacssága, hogy t. i. kegyelmet nem akar kérni, in­kább önérzet, mint dacz. Boldogtalan szerelme hatása alatt dacza s büszkesége alázattá s lemondássá, az indulat kitörő heve kitartó energiává válik. Nagy testi erejének megfelelő nagy lelki ereje ne­mesid ; hősisége már nemcsak a nagy testi erő fitogtatása, hanem a inegnemesült, bánkódó s vezeklő lélek magasztos fényében ra­gyog ; hűsége királyához nemcsak a puszta ragaszkodás többé, hanem önvád és bánat által megtisztult nemes érzés, önfeláldozó tettei, melyek által a király életét kétszer is megmenti, nemcsak a bátorság és loyalitás nyilvánulásai, hanem valóságos elégtételi cselekmények is. Agg korában néma bánatban emésztődik s hall­gatva ássa sírját; de indulata lobbot vet, midőn a magyar czimer veszélyben forgásáról értesül s féket nem ismerve tör ki, midőn az apródok gúnyolják ; de midőn szélütötten halálos ágyán fekszik s királya meglátogatja, a nagy szeretettől feloldódik nyelve s meg­hatóan nyilatkozik hűsége királyához s nemzetéhez. Az ifjú Toldi korlátlan indidata az ifjúkori motívumok alatt a vén Toldiban uj életre ébred; de e végső kilobbanás után a teljes elernyedtség áll be s a nagy felindulásnak nem lehet más vége, mint a szélütés. Arany Toldi szerelmét nemcsak azon okból nem rajzolhatta boldognak, a melyet fentebb láttunk, de már azért sem, mert Toldi csak oly módon nyerhette volna el Piroskát, a mely által követ­kezetlenné lesz önmagához. A Daliás időkben Toldi szintén ugy mint Toldi szerelmében Tar L. helyett küzd Rozgonyi leányáért, Miklós vívás közben lángra gyul Piroska iránt, a ki őt felismeri s a viadal befejeztét követő lakoma Miklós és Piroska eljegyzésé­vel végződik. Lajos öcscse haláláról a hirt véve, Budára megy, de Toldi még ott marad jegyesénél s a lakodalmat az olasz há­ború utánra tűzik ki, a melybe Miklós, végre is sokallván maga is a turbékolást, nagy nehezen megindul. Miklós igy nem az, a ki­nek ismerjük, nem indidattól s erőtől duzzadó iíju, ki ég a harcz­ért s tettekre sovárog, hanem szerelmében édelgő érzékeny te­remtés, a ki miatt készülhetnek a harczra s aki az olasz hadjárat után egészen vissza akar vonulni a csendes házi életbe. Ezt Miklós

Next

/
Thumbnails
Contents