Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1885

I

I. Régi elbeszélő költészetünk. Ilosvai s a Toldi-monda, ez utóbbira vonatkozó vélemények, Szilády kutatásainak eredménye Toldi személyére vonatkozólag. Ilosvai Toldija s ennek nem népies vonásai. Arany Toldija, ennek bárom része. A Toldi-trilogia tartalma, általános jellemzése. Toldi jelleme, tragikuma. A többi alakok jellemzése, az egyes részek szerkezete, a hangulat változatossága. Arany törekvése az epikai hitelre. A magyar nemzet elete az Árpádok ugy, mint a vegyesházból származott királyok alatt elég gazdag volt kalandos eseményekben s érdekes hősökben ; az ősi s uj hit küzdelmei, belső villongások s külső háborúk gazdag anyagot szolgáltathattak a hegedősöknek ; de a mint a honfoglalás idejéből egyetlenegy igazi népköltészeti emlékünk nem maradt s költészetünk emlékét és egyes mondákat krónikáink tartottak fenn, ugy e lovagi korból sem maradt ránk költészeti emlék, csak némi hagyományok, a melyeket krónikáink őriztek meg s csak ezek nyomán s vonatkozásai vitán említ az irodalomtörténet egyes érdekes eseményeket s hősöket, a melyeket s a kiket a hegedősök megénekeltek. Sz. István, sz. László, Endre s Béla viszálya, Zách Felician, Kis Károly, Zsigmond, a Hunyadiak azok, a kikről krónikáink s irodalomtörténetünk, mint egyes költemények hőseiről megemlékeznek s Kis Károly megöletéséről szóló két sor vers, Ének Pannónia megvételéről s a Szabács viadalja a költészeti emlékek, melyek — nem számítva ide a sz. Katalinról szóló verses legendát — a XVI. századig terjedő időszakból reánk maradtak. Hová lettek hegedőseink énekei ? Pedig tekintve Tinódi Sebestyén példáját, meg a jó Ilosvaiét, bizonyosnak vehetjük, hogy ők nem késtek az érdekes eseményeket versbe foglalni. Népköltészetünkben semmi emlékét sem találva ez eseményeknek, azt kell állítanunk, hogy népünk nem ragaszkodott annyira a szóhagyományhoz, mint a román s germán népek az ő nemzeti hagyományaikhoz. S csodálatos, a lovagkorból egy oly egyén emléke maradt fenn hagyományban s egy XVI.