Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1885

43 veséhez irt levele arra ragadja, hogy neje gyermekét a toronyból levesse, de ebben a nő megakadályozza. A tiszteletes, ki tanuja volt e kísérletnek, elválasztja őket. A nő, ki gyermekét is elvesztette, babonával akarja férjét féltékenységéből kigyógyítani, a varázsitalt beviszi a toronyba, midőn az nincs ott. A férjet halva, megmérgezve találják, a gyanú Ilonkára hárul; börtönbe viszik, ártatlansága kiderül, s midőn szabadon akarják bocsátani, halva találják szalmazsákján, öngyilkos lett. Ferke a börtönben megőrült, s onnan kiszökvén, felgyújtja a tiszteletes szénaboglyáját s ő is beleég. Ez a meséje a darabnak, melyről Arany is azt mondja „némi tetszést aratott". Elbeszélő stylusa nem elég könnyed, czélzatossága is meglehetős kirivó ; de egyben kitűnő: Gézengúz harangozó s Ilonka lelkületének rajzában, a mi már mutatja azt a kitűnő lélekismeretet, a melynek egész nagysága csakhamar elbeszélő költeményeiben s első sorban Toldiban nyilvánul. Arany az Elveszett alkotmánijnyal a politikai s nemesi életet festi hibáival, e falusi beszélyében az elnyomott műveletlen nép életéből mutat be egv tragikus történetet, a Toldiban pedig a hagyományok, történet segítségével képzelete szárnyain a fényes lovagkorba megy vissza s megirja azt a művet, mely tárgy, felfogás, hangulat, nyelvezet, versélés tekiutetében a népköltészetet fényes diadalára vezeti.