Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1885

27 játszik, Arany falujában megsokasodott teendői között figyel a változásokra. 1848. május havában Petőfi felhívta Pestre a kormány által kiadandó néplap: „Nép Barátja" szerkesztése miatt, a midőn az ő ösztönzésére Arany rászánta magát, hogy Barabással arczképét elkészíttesse s ez az Életképek mellett meg is jelent. Arany az 1848. junius 4-én megindult néplap szerkesztésében Vas Gerebennek társa lett, de csakhamar helytelenítette azon módot, a mely szerint Vas Gr. a lapot szerkesztette. Ő neki más fogalma van a néplapról s elveit részletesen kifejti a Petőfihez junius 30-ról ii*t levelében. Ö nem tart ily lapot czélszerünek, a mely hetenkint egyszer jelenik meg, keveset hoz, újdonságot semmit, s folyton csak leczkézteti iskolamesteri hangon a népet. Saját nézeteit igy fejezi ki: „Szerintem a jó néplap csak abban különbözzék más jó politikai vagy szépirodalmi laptól, hogy benne az irányczikkek, értekezések tárgya és nyelve a nép által érthető legyen; de azért azok folyvást a kox'kérdéseket fejtegessék, a versek a népiességig egyszerűek legyenek, de nem csupán népdalok, hanem kissé emelkedettebb költemények is, hogy általuk a nép izlése nemesedjék 5 végre a hirek szinte oly modorban közöltessenek, hogy megértésükre ne kivántassék egyéb a józan, természetes észnél s iskolán kivüli tapasztalásnál ... Az iró irjon ugy, mintha nem is tudná, hogy a népnek ir, csak hogy nem tud oly czifrán beszélni, hogy a nép meg ne érthesse. Röviden irjon s ne akarjon mindent ugy rágni bele a nép szájába ; irjon népies verset, mintha különbet nem is tudna; irja meg a jó s rosz hireket egyaránt." 1 Azonban hiába figyelmeztette Vas Gerebent a helyesebb irányra, ez meg volt elégedve némelyek dicséretével, hiába irta neki Arany, hogy a dicséretet ne mások szájában, hanem önérzete tisztaságában keresse. Midőn a lap semmit sem változott s a népnek keveset és nem neki valót adott, akkor fakadt ki Arany lelke nemességében a következő szavakra : „Ha valaha valamit megbántam az életben, nem egyéb az, mint hogy a néplap szerkesztését ki engedtem csúszni kezemből . . . Soha pironságosabb kenyeret nem ettem, mint ez. Óhajtanám nevemet visszavonni a szerkesztéstől, de már késő, benne vagyok. Viselnem kell a pénzcsalói tisztes nevet." 2 De pénzt sem igen kaphatott Vas Gerebentől s végre is kénytelen volt 1848. deczember havában, midőn a város ügyeiben Pestre 1 Egyetértés, 1882. 2 U. o.