Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1885

26 John Stibly-nek irja ; tudósítják egymást Shakespere-fordításaikról. Petőfi lefordította Coriolánt s belőle 1848-iki február 10-én irt le­veléhez mutatványt csatol s le akarja még fordítani Romeot, Othel­lot, III. Richárdot stb. Tudósítja, hogy Vörösmarty Leart fordítja s szándékozik Macbethet, Hamletet, Violát, a Nyáréji álmot lefor­dítani. Arany a Vindsori vig nőhet fordítja s belőle Petőfi mutat­ványt kéi'. Eszmét vált továbbá a két jó barát az irodalmi ügyek­ről, népköltészetről, irodalmi terveiket közlik egymással, mint ezt az illető helyeken látni fogjuk. Arany megbízásokat ád neki Toldi s Murány ostroma kiadására nézve, felvilágosításokat kér tőle stb. Ez idő alatt Arany egyszerűen s boldogan élt; rajongó soha nem volt s a csendes nyugalmas házi boldogság teljesen kielégí­tette. 1841-ben született Juliska leánya, 1844-ben László fia, akik szintén szerették Petőfit; hivatala eléggé elfoglalta s költeményein rendesen este vagy kora reggel dolgozott; néhány holdnyi fiatal gyümölcsöse volt, mely szórakozást nyújtott neki s melyet 18G0­ban Arany-kertnek kereszteltek el, mely azonban most kivesző­ben van. 1 Aranynak népszerűségét, valamint azt, hogy hivatali buzgó­ságát s pártatlanságát mennyire becsülték a szalontaiak, mutatja azon körülmény, hogy 1848. junius 26-án az első képviselőválasz­tás alkalmával majdnem egyhangúlag őt léptették fel jelöltül s meg is választják a főispán önkénye nélkül, ki Topercser Ödön, külön­ben szabadelvű s jeles férfiút, a kir. tábla ülnökét ajánlotta a ke­rületnek, a kit a többi falvak 730 szavazattal meg is választottak ; mig a kortesfogások arra vitték a szalontai választókat, kik egy­maguk is többségben lettek volna Arany mellett — levén Szalontán 950 voks, — hogy ne szavazzanak. Arany semmi fájdalmat nem érzett a miatt, hogy elbukott; de fájlalta, hogy a nép szabadsá­gával s jogával igy bánnak. Nem is ártaná magát többé ily do­logba ; „de ha meggondolom — irja ez alkalomból Petőfinek, kit részletesen tudósít a választásról — a népképviseletnek ezen hely­zetét, miszerint még folyvást tekintélyek rendelkeznek a buta nép meggyőződésével, bizony isten el kell szomorodnom. Mert a mit tett ma a néppel X. jó czélra, ugyanazt teheti vele Y. holnap rosz czélra" stb. 2 Mig Petőfi Pesten a mozgalmak közepette oly nagy szerepet 1 Ercsey: Arany János életéből. 35-36. 1. 2 Egyetértés, 1882.

Next

/
Thumbnails
Contents