Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1885

22 és Aranyt, csakhamar a legerősebb barátság szent kapcsai fűzték össze s e barátság annál erősebb volt, mert a személyes rokonszenvet megelőzte azon eszme rokonsága, a melynek mindketten képviselői voltak. Petőfi kéziratban olvasta Toldit s azonnal (febr. 4. 1837.) prózai s költői levélben örömmel és elragadtatással üdvözlé Aranyt, mint a népköltészet bajnokát; üdvözlé, mint az ő irányának folytatóját, költői levele utolsó két sora szerint: Mit én nem egészen dicstelenül kezdek, Folytasd te, barátom, teljes dicsőséggel. Prózai levelében tudakozódik koráról, állapotáról, alakjáról a versesben pedig lelkesedve kiált fel : Ki és mi vagy ? hogy igy tűzokádó gyanánt Tenger mélységéből egyszerre bukkansz ki. Más csak levelenkint kapja a borostyánt, S neked rögtön egész koszorút kell adni. Ki volt tanítód, hol jártál iskolába? Hogy lantod ily mesterkezekkel pengeted. Az iskolákban nem tanulni, hiába, Ilyet... a természet tanított tégedet. Arany szintén prózában és versben felelt Petőfinek s ez febr. 23-án hosszabb levelet ír Aranynak, melyet igy kezd: „Lelkem Aranyom ! Nem veszed tán rosz néven, ha elhagyom az önözést. En olyan ember vagyok, hogy a mely házba bemegyek, szeretem magamat hanyatt vágni a ládán. . . miután tehát nálad bekopogtattam s te ajtót nyitottál: megengeded, hogy egész kényelmemet használjam, annyival inkább, mert már barátomnak neveztelek s te engemet viszont, és én, részemről nem szoktam e szót mindennapi értelmében használni, s remélem, te sem igy alkalmaztad reám." E levélre Arany február 28-ról a következő enyelgő, de meghatott hangon válaszol : „Kedves pajtásom Sándor ! Nem veszed tán rosz néven tőlem e megszólítást, ha a hír nem hazud, kedves szójárásod a hétköznapi s gyakran kicsinyző értelemben vett barátom helyett, s melyet én használni annál inkább szabadságot veszek magamnak, minthogy te — mit, ha nem mondanád is, rég tudok s müveidből is kilátszik — olyan ember vagy, ki „hanyatt vágod magad a ládán . . hanem ezt persze csak nálunk, falun, tehetnéd, mert a pesti szalonokban (Isten bocsá') láda nincsen. Szóval azt akarom mondani, hogy téged épen olyan eredeti fiúnak képzellek, mint a milyen eredeti költő vagy ; szived jóságáról, lel-