Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1885

16 tehát elküldte a pályázatra, bár azt mondja, hogy ha Szilágyi még Szalontán van, bizonyosan a tűzbe dobta volna. A siker övé lett, az Elveszett alkotmány megnyerte a 20 arany jutalmat; de a magyar költészet egy oly Aranyat nyert, a kinek fénye olthatatlanul ragyog s értéke megbecsülhetetlen. A műről egy bíráló elismerőleg, egy szinte magasztalólag szólt; „de fülemben — úgymond Arany — csak ama harmadik szó hangzott: nyelv, verselés olyan, mintha irodalmunk vaskorát élnők".* E harmadik szó Vörösmartynak, a haza első költőjének és legnagyobb nyelvművészének szava volt, s annál nagyobb hatással volt Aranyra, mert ugy vélte, hogy most már meg nem állapodhatik. A mű még a miénknél gazdagabb komikus irodalomban is számot tenne. Politikai s társadalmi viszonyaink éles bírálata ez, a régi és uj eszmék, a szabadelvüség és maradiság és a politikai semlegesség túlzásai küzdelmének keretében. Ez irány költészetünkben, a satyra és komikum szellemében a mult század végén lép fel s nem számítva ide a pasquillok özönét, főképviselői Gvadányi Peleskei Nótáriusával s Bessenyei Philosophus cz. vígjátékával. Kisfaludy K. vígjátékai a magyar társadalmi osztályok félszegségeit nevettetik ki, Kölcsey egyik elbeszélésében megható képben tárja elénk börtönrendszerünk igazságtalanságát, Fáy Béltekyházában (1832), Eötvös Falu jegyzőjében a társadalmi intézmények hiányait és igazságtalanságait, a régi s uj eszmék küzdelmét ré szint komoly összeütközésekben, részint komikus alakokban rajzolják s a harminczas és negyvenes évek satyra-irodalma bőven tárja fel közéletünk visszaéléseit s főkép a korteskedés bűneit. Vajda Péter költészete általában az emberi élet viszásságainak s igazságtalanságainak mélyen átérzett kifejezése, összekapcsolva a természet imádásával. Arany János Elveszett alkotmányában saját kora politikai küzdelmeit s a magyar nemesi társadalom viszonyait, családi életét, nevelési rendszerét, tanultságát és műveltségét gúnyolja ki s igy felöleli az akkori nemes Magyarországot, melyet aléltságából Széchenyi fellépése rázott fel. Tevékenysége anyagi s szellemi életünk terén, vállalatai és igazgatásai mindendenfelé s a Hiteltől (1830) kezdve az irodalom terén is merészen hirdetett szabadelvű eszméi nemzetünket a haladás útjára vitték, a sérelmi politikától a reform terére ; szabadelvű ellenzéket alkotott, mely a conservativek ellenében alkotmányunknak a jog s egyenlőség szellemében való átalakítását sür* P. H. 1882. 294. sz.