Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1885

114 Csak gúnyol a világ talán Szegény magyar költőt vele ? Majd a háziuraságáról szól. Arany ugyanis 1849-ben azon 1200 forintból, melyet Vas Gerebentől a „Nép barátja" szerkesz­tőségi dijául sikerült kapnia, megvette volt jegyzői lakának szom­szédságában levő házat s erre és ennek egyik szobájára vonatkoz­nak a Háziuraság s írószobám cz. költeményei. Kedves humorral rajzolja háziuri büszkeségét. Sokáig nem volt tanyája, még a hű komondornak sem tudott helyet adni, mely bujdosásában is felkereste; most ő háziúr s a komondor a háziúr kutyája s mint ilyen „fentartja a tekintélyt", mert kedve ellen senki sem jő be. De költő-barátjai bátran bejöhetnek, Bodri meg nem harapja őket, nála nyugodhatnak : fölösleg ágy van s a ház sem mindenütt csurog. Legjobban érzi magát kertjében, hol félszáz gyümölcsfa hinteget hüs árnyékot. Lakója is van: egy fecskepár, mely a szállásért hajnalonkint friss dallal fizet; háromszor verte le fészkét pajkos gyermek s most negyedszer rakja meg a kis madár s a költő végül érzékenyen sóhajt fel: Haj ! kezdem én is, melyet vészek dultanak, Reményim fecske-fészkét építni ujolag: Megérem-e, hogy benne nyugtot s békét nyerek ? Vagy majd leszúrja a sors ... az a pajkos gyerek ... ? A magyar irodalom kevés kelete miatt humorosan panaszko­dik (írószobám); az irónak nem megy oly jól, mint a csizmadiá­nak, a kinek a műhelye most a költő irószobája s ha nem volna olyan vén, inkább csizmadiainasnak szegődnék be. Majd a korai téllel kötődik s kemenczéje oldalánál fitymálja, de hogyan? Most fázok, mert vau benne mód, Mig el nem ég félölnyi fám, Akkor... ha elrontom a szót És fázom, — nem az én hibám. Azután meg azon panaszkodik, mily prózai lett, valóságos kalmár s azt számítgatja, hogy egy dolog két vége közül melyik kerül kevesebbe : a papirt, mihelyt megvette, vagy ha már tele irta, a tűzbe vetni ? (Eh ...) Jellemző a költő egyéniségére is az jÉrzékeny bucsu, melylyel régi kabátjától megválik. A jobb idők­ben, mikor mást, czifrábbat is vehetett volna, hü maradt az egy­szerű kabáthoz s most ez hűtlenül akarja őt elhagyni?

Next

/
Thumbnails
Contents