Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1885

megtanulta a Pater nostert, Avet és Credót s fel is mondta. A szalontaiak a kis lángész csodálatára jártak s „nem egy krajczárt kaptam — úgymond — egy-egy produktumért". Már gyermekkorában kiválik társai köziil nemcsak észtehetsége, hanem azon lelkiismeretessége által is, mely később a férfiút kötelességei teljesítésében jellemzi; továbbá kivált érett komolysága s munkaszeretete által. Az iskolából kijőve, haza sietett s a mennyire tőle tellett, segített szüleinek a házi dolgok elvégzésében ; apró csínyekkel vagy pajkossággal őket soha meg nem szomorította; csekély örömüket növelni, terhüket könnyíteni iparkodott. Ercsey Sándor, a nagy költő sógora, erre vonatkozólag érdekes és jellemző történetet beszél el. Arany János a második latin osztályt elvégezvén, a rektor meghagyta, hogy a szünidők alatt mindenki beszerezze Márton német grammatikáját, a melynek ára négy ezüst húszas volt. Az összeg elég nagy volt a szegény földmives szülőknek, atyja mindazáltal megigéré, hogy mihelyt az ujbort eladhatják, árából azonnal kiszakítja a szükséges négy húszast. Azonban a véletlen segített. F.-Györösön egy Nadányi nevü földesúr halt meg s temetésére meghivatott a szalontai iskola énekkara, a melynek Arany is tagja volt. A honoráriumból két ezüst húszas jutott neki, a melyet szüleinek adott, azt ők kipótolták a még szükséges két húszassal; a könyvet még ujbor előtt megvették s mire a szorgalmi idő megkezdődött, a tanulékony gyermek már némi német tudományt is szerzett magának a grammatikából. Bár társai közül mind tehetsége, mind szorgalma, mind tudománya által kiválik, főlényét sohasem érezteti velük ; de viszont szerénysége sohasem megy annyira, hogy önérzetét elnyomja. Azon folyamodásában, a melylyel 14—15 éves korában a megürült köztanitóságot kéri, mily önérzettel mondja : „Ha pedig ezen kérésem foganatos fog lenni, ígérem, hogy hivatalomnak igasánn és hivenn meg fogolc felelni."

1 S ez önérzettel párosult szerénység jellemzé a férfiút is, ugy, hogy Gyulai Pál méltán mondhatta róla : „mindvégig ő volt Magyarország legegyszerűbb embere, de bizonyos tekintetben egyszersmind legéi'zékenyebb, legbüszkébb lelke is

u.

2 Arany elnyerte a köztanitóságot s 1831-ben a költészeti osz

: tályba lépve, gondja megkétszereződött. Tanulnia s tanitania kel1 Ercsey Sándor: Arany János életéből, 8. 1. 2 Arany János emlékezete. Budapesti Sz. XXYI.