Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1885

100 szólni, csak fájdalmas elégedetlenségben végződött. Igy lettem én, hajlamom, munkaösztönöm daczára subjectiv költő, egyes lyrai sóhajokba tördelve szét fájó lelkemet." A költészet Aranynak szép tavasz szemben a sivatag valóval — életével, azért sóhajt fel a Télben cz. költeményében : Deríts szép álmokat örökzöld tavaszról, oh! költészet nekem. S felderíté ez örök tavaszt, melynek egyik legszebb virága a hazaszeretet, mely az ember szivének „legeslegmélyében terem, a gyökere vértől nedvesedik, ha lankadni kezd is, vérrel öntözgetik" : Öntözzük, locsoljuk ezt a szép virágot! Ez gyümölcsöz nekünk édes szabadságot. E hazaszeretet él szivében akkor, midőn buzdít és gúnyol, remél és kétségbeesik, bánkódik és örül s hazafias költészete a legmélyebb, legőszintébb, legmagasztosabb hazaszeretetnek kifejezése. Nemcsak a nép, melynek nyomorúságát mély részvéttel rajzolja A szegény jobbágy cz. költeményében, de az egész nemzet szerelmének tárgya, mely, mint A rab gólya tűnődik féllábon állva s lábait cserélgetve, majd szárnya mellé dugja orrát; a négy magas faltól nem láthat messze, az égre nézni meg nincsen kedve, mert fenn szabad gólyák mennek a szabadság hazájába ; a darvak is elszállnak s csak ő neki kell maradnia; emelgeti szárnyait, de nem tud emelkedni s ha megnő is tolla, rosz emberek elmetélik. Ki nem ismer e rajzban az 1848 előtti magyar nemzet képére ? 1848- és 49-ben irt hazafias költeményei a nemzetben s a nemzet Istenében való bizalmat, lelkesítést, reményt s a „válság idején" kétségbeesett aggodalmat fejeznek ki s nyomon kisérik a küzdelmeket; a nemzet szabadságáért eped, de irtózik a véres forradalomtól s félti nemzetét. S főkép ebben különbözik hazafias költészete Petőfiétől. Petőfi hazaszeretete igaz költőiséggel csak pályája kezdetén irt költeményeiben — Honfidal, Magyarország stb. •— nyilatkozik ; de azután erőt vesz rajta a forradalmi lelkesedés s ez és a radikális eszmék hatása alatt irja azon költeményeket, a melyekből féktelen gyűlölet szól a királyi trón s minden ellen, a mi a nép elnyomására szolgál s a mi szerinte a szabadság ellen van. Forradalmi dalai a lázadt vér s vad indidat költészete, mely forrásba hozza vagy megfagyasztja a vért, megrázza az idegeket s megzavarja az agyat. Nem költemények ezek, hanem valódi forradalmi szónoklatok. S nemcsak a magyar szabadságért küzd lantjával, hanem a világszabadságért. Már 1846-tól kezdve