Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1884
— 67 — írásban tett jegyzet ezen szóra nézve változtassék meg. — Erre zúgás lett. Borsitzky (trencsénmegyei követ) ur pedig felkelvén zúgás közben, így szóla : Nékem, valamint a mult országgyűlésen, ugy most is, utasításom van küldőimtől adva az iránt, hogy valahányszor ez a kérdés jön elő, mindannyiszor kijelentsem vármegyém részéről, hogy Bona Cleri, Bona Status. — Erre Csausz ur: Igv a nemesi jószágokra nézve is lehet okoskodni, mert a senioratusok és majoratusok szintúgy csak usu fructuariusok. Borsitzky: Igenis, és aki egy kicsit tud a magyar törvényhez, nem is fogja az, akár a majoratusi, akár a senioratusi jószágokat egyéb nemesi jószágokhoz hasonlítani, mert más a Dominium directum, más a Dominium utile. 1) Ilyen volt azon összezördülés is. mely Nagy Pál és Szentkirályi urak között történt. Ugyanis a praeferentialék sorában előjővén a papirospénz iránt tett panasz és az ezzel egybekötött correlatiók dolga, Nagy Pál ur azt javallá, hogy a mult diaetán elkeseredett „sistere4 szó iktattassék a jegyzetekbe (eflectus Ordinum sistantur), mert valamint eddig, ugy ezután is igazságosan nem Ítélhetnek a birok, míg a pátens ereje feuáll. — Erre Szentkirályi (pestmegyei követ): De hogy itélt volna hát Sopron vármegye érdemes követje. ha biró lett volna a correlatiót érdeklő ügyekben ? Xagy Pál: En erre directe nem akarok felelni. (Nevetés.) Vagy ha éppen kiveszik belőlem a tettes Statusok, amit érzek megmondom : letettem volna inkább a bíróságot, mintsem igazságtalanul Ítéltem volna. Szentkirályi: Hát a denegatio obsequii mit szülött volna akkor ? Nagy Pál: Semmit, — nagyobb az igazság minden denegált obsequiumnál. — Ilyen aprólékos szóváltások között ment végbe az előkelő sérelmek revisioja, — egynek egy, másnak más ellen volt kifogása s ellenvetése. •) Orosz a Csausz és Borsitzky közt fölmerült szóváltást következőleg adja elő: Csausz: Die Clerisei hat nicht bloss die Nutzniessung, sondern auch den Besitz der geistlichen Güter. Borsitzky: Dem muss ich wiedelsprechen, denn diese Güter sind ein Eigenthum des Staates, weswegen die Geistlichen dieselben auch nicht veräussern, nicht einmal belasten dürfen. Csausz: Auf diese Art wären auch die Besitzer der Majorate und Seniorate keine wahren Besitzer, sondern nur Nutzniesser. Borsitzky : Gewiss ; aus ähnlichen Gründen ! Niemand wird den Satz auch angreifen, der mit dem Geiste unserer Gesetze vertraut ist. (L. Oroszt I. köt. 81. 1.) 5*