Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1884

_ 25 ínég hátra, ami iránt nehézségünk van. — Ami a lakás iránt való aggodalmát illeti nemes Sopronvármegyének, csak egyszer bizonyossá tétessünk afelől, hogy Ő Felsége hazánkban kivánja állandó lakását venni, azonnal fognak, ugy hiszem, olyan adakozások tétetni, melyekből a király és nemzet dignitásához képest illendő épület fog felállíttathatni stb. Ebergényi ur (vasmegyei követ) a többek közt arra, hogy Ó Felsége más országok igazgatásától is vonattatván, nem lakhatik folyvást Magyarországban, azt mondá: Ha Ő Felsége oly régtől fogva tudta kormányozni Bécsből szeretett magyarjait, hazánkból szintúgy kormányozhatná kedves németjeit. Justh ur (turóczmegyei követ) deákul beszélvén, kérdezte a t. statusokat, hogy committensei hogy fogják megérteni majd a magyar nunciumot ? Erre Bene (csongrádmegyei követ): Hát a magyar vármegyék mikép értik meg a deákot ? s ha eddig a trencséni ember tót létére megértette a deák nunciumot s ha magyarul lesz a nuncium, ismét tót létére nem fogja azt megérteni? hát deák egész Turóczvármegye ? az én küldőim mind magyarok, azok meg az országnak nagyobb részével jobb szeretnék a magyar nunciumot. Kinek legyen hát igaza? Almási (szepesmegyei követ), ki Justhal a mult diaetán is deákul beszélt, most magyarul igy szólt: T. Statusok ! Engemet a Csongrád pajtás okoskodása meg nem győz, engem a l-o 9-us reguláz, úgy beszélek mint tetszik (zúgás), azért, hogy deákul beszélünk, a magyar sz. Lélek a Tátra hegyén is lakik ám, én kész vagyok elfogadni a magyar nunciumot, de a t. Statusok is igyekezzenek módot találni abban, hogy magyarosíttassunk. Komáromi ur (abaújmegyei követ): Tek. Statusok! Valóban fájlalni lehet nyelvünk állapotját, fájlalni, hogy az ország azon aggodalmának, mely szerént nyelvünk gyarapítása végett iskolai professorok rendeltettek, kik a magyarul nem értő ifjúságnak a magyar nyelvet tanítsák s mindenkivel megkedveltetvén, terjeszszék, mennyire lehet miveljék, nem hogy sikere nincs, sőt, amint tapasztalni lehet, veszedelmes következései vagvnak; mert meg kell vallanom, én .magam vagyok ezen szomorú helyheztetésben. Két igazán csak magyarul tudó fiam a kassai iskolában tanult, ott a magyar nyelv is tót professor által deákul tanittatyjin^nekik is deákul kellett a magyar nyelvet megtanulni, felmondani; mit tanultak ? más ítéletére bizom ; — én csak következését mondom, hogy utóijára saját nyelvök tanulásától megfutottak, mint a pecsenyefor«