Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1884

- 26 gató kutya a pecsenyétől. (Cselkó pozsonyi magyar nyelv professora neve kiáltatik.) Kérte egyszersmind Komáromi ur a Statusokat, hogy a magyar nyelvnek ily botránkoztató tanitásmódja ellen valami hathatós eszközről gondoskodjanak, mert különben a legjobb vérű s indulatu magyar íiu is elriasztatik honi nyelvétől s idővel sem magyar nuncium, sem más, a mi hazai, nem kell neki. Takács ur (pozsonymegyei követ) utasitása szerént, hogy a mostani ország gyűlésétől kezdve a magyar törvényczikkelyek legyenek eredetiek s a deák nyelven Írottak copiák : ha már abban ugy is megegyeztek a statusok, hogy a magyar nuncium legyen eredeti. — Ez ellen Horvátország követje excipiált, de nem protestált, amit maga is nyilván kijelentett, s ezen exceptióját reselválta a Regnicolaris ülésre. Nagy Tál (sopronmegyei követ) azt a megjegyzést tette a horvát követ exceptiójára és reservátiójára, hogy bárcsak József alatt tettek volna a horvát urak ilyes exceptiókat, de bezzeg akkor két esztendő alatt úgy megtanultak németül, hogy azóta nincs is köztök, ki németül nem beszélne. Egyébiránt mit nyernek az ilyes alattomos ellenmondásokkal, melyet exceptio névvel kereszteltem meg: ám lássák maguk a horvát urak; itt magyar nuncium lesz. Elfogadván még egynéhány követ ur Földváry urnák javallatát, ezek lettek a kerületi ülés végzései: 1-o. Mondják meg a kerületi ülés praesesei a 11 órakor kezdendő országos ülésben ő excellentiájának a personalisnak, hogy az uj királynak 50 ezer darab aranyat ajánlanak a Statusok. 2-o. A királyné udvari mesterét gróf Bellegardét önként minden taxa nélkül készek indigenának elfogadni. 3-o. A mely indigenák még le nem tették az indigenatusi taxát, még ezen a diétán az indigenák közöl expungáltassanak.*) A magyar nyelvnek az uj király által O Felsége előtt leendő ') E kerületi ülés 3-ik pontja: „a mely indigenák még le nem tették az indigenatusi taxát, még ezen a diaetán az indigenák közöl expungáltassanak", az országgyűlés hivatalos jegyzőkönyvében nincs megemlítve. (L. országgyül. hivatalos jegyzőkönyv 62. lap.) Bertha Sándor országgyűlési Tárczájában szintén megemlíti a jelzett 3-ik pontot, de hozzáteszi, hogy „e javaslatnak a Fő Rendek elébe leendő terjesztése más időre halaszcatott". (L. Bertha S. országgyűlési Tárcza 1830-ról. 43. lap.)