Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1883

1437-ben a törökök Szendrőt ostromolták ; az ellenök magyar* és morva hadakkal küldött Szentmiklósi Pongrácz közölök 40 ezeret összevagdalt és négy vezért elfogott, kiket békóban Zsigmondhoz Csehországba küldött. „A magyar vezér — mondják — győzelmét azon férfiúnak köszöné, ki dandárával Erdélyből jött s nevével utóbb betöltötte a világot: Hunyadi Jánosnak." 1438-ban Murád nagy sereggel készült Szerbia és Magyarország ellen. György rácz fejedelem szép leányát, Marát, adta a zultánnak, kivel szövetséget kötött s igy az őt fenyegető veszélytől megmenekült. A Magyarország ellen rendezett török had a Vaskapunál tört be Erdélybe, Szászsebest és Medgyest bevette, a Bárczaságot földúlta; de Szebentől visszanyoinatva, 70 ezer fogolylyal Törcsvár felé hazavonult. 1439-ben Murád a déli végeket berohanással fenyegette. A török már Szerbiát pusztította s ezen tartomány nagy részét a szerb fejedelemnek Brankovics Györgynek adott és esküvel erősített fogadása ellenére elfoglalja') és Szendrőt megszállja. A vár három hónapi hős védelem után megadja magát. Murád annak hős védőit, Brankovics két íiát, bár sógorai voltak, később megvakíttatja.

2) Ez idő alatt a magyar hadsereg is gyülekezni kezdett; „de az urak és nemesek hanyagok voltak a megjelenésben, s midőn Albert király julius végnapjaiban Szegedre érkezett, csak 25 ezer fegyverest talált. Csekély szám, mely nem volt elégséges arra, hogy a Dunán átkelvén, Muráddal megmérkőzzék, legfellebb arra való, hogy a kóbor török csapatokat, melyek a folyamon átjönni merészkedtek, visszaverje." Murád — ugy látszik — nem tervezte ez időben Magyarország megtámadását, mert Szendrőnek elfoglalása után Bosnia felé fordult. A nyavalyákban sinlődő és fegyelmetlen magyar sereg is szétoszlott. Szendrő elfoglalása után a török Magyarországnak közvetlen szomszédja lett. A török részéről fenyegető veszély volt egyik főoka annak, hogy a magyarok Ulászló lengyel királyt hivták meg a trónra. Midőn a magyar követség Krakóba érkezett, ott találta a török követséget is, mely Ulászló lengyel királynak Murád zultán szövetségét ajánlotta föl a magyarok ellen. Ezen követség 100 *) L. Dukaszt Telekinél, Hunyad. kora I. köt. 131. lap. 2) Dukasz szerént esküvel fogadta Murád, hogy „senkinek a várbeliek közöl bántódása nem lesz." V. ö. Teleki Hunyad. kor. I. köt. 139. 1.