Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1883

28 fezer fegyverest és azonfölül tetemes pénzbeli segedelmet igért Ulászló akkor még csak lengyel királynak Magyarország ellen.

1) Dlugoss e követségre vonatkozólag irja: Murád zultán nevezetes követséget küld Ulászló lengyel királyhoz fényes ajándékokkal és mindenek előtt barátságát kéri s szövetkezésre szólítja fel; azután a maga részéről mindent, jóakaratát ajálja, végre pedig, mivel hallotta, hogy Albert római és magyar királylyal háborút visel, azt igéri, hogy őt pénzzel és százezernyi katonasággal segíteni fogja.

2) Ulászló eközben magyar királylyá választatván, a török követségnek azt válaszolta: hogy csak azon föltétel alatt fogadhatja el az ajánlott szövetséget, ha abba a zultán a magyarokat is belefoglalja. Ebbe ugy látszik a török zultán nem egyezett bele ; mert 1440-ban Nándorfehérvárt ostromolta, Ulászló követeket küldött Murádhoz, fölszólítva őt: hagyjon föl az erősség vívásával, és tanúsítsa.ajánlott barátságát az által, hogy az ellenségeskedést megszünteti. Murád a fiatal király izenetét, óhaját nem teljesítette, sőt követét is letartóztatá. Nándorfehérvárt Thallóczi János vránai perjel védelmezé. Ezen bátor „papkatona" a török minden csalárdságát, erőfeszítését meghiúsította; végre is Murádnak, ki 20 ezer embernél többet vesztett, az ostrommal föl kelle hagynia. Bár kudarczot vallott, mégis azt mondta Ulászló követeinek: hogy barátsága zálogául Nándorfehérvárt követeli s ha kívánsága nem teljesíttetik, újra visszatér és mindent földúl. 1441 ben Hunyadi János nem csak a Szerbiában pusztító ozmánokat zabolázta meg; nem csak a Száván és Dunán átlépni merészlő csapatokat verte vissza, hanem Isák szendrői basán elhatározó ütközetben diadalmaskodott. 1442-ben Mezitbég, a törökök egyik legtapasztaltabb vezére, Erdélybe üt. Hunyadi e hirre Erdélybe, siet és Lépes György erdélyi püspökkel a pusztító ellenséget fölkeresi ; de látva az ellenség nagy számát, visszavonul; a püspök azonban, ki hevétől ') L. Teleki Hunyadiak kora I. köt, 165. 1. a 3. jegyzetben. — E török követségről emlékeznek: Callimachus Sehwandtnernél 65. lap, Bonfin Dec. III. Libr. IV. 326. 1. 2) „Turcorum Caesar Amurathes ad Wladislaum Poloniae Regem notabilem nuncium cum amplissimis donis transmittit, primumque suam amieitiam expetit et ligám atque foedus, deinde sua omnia, beneplacitum suum offert, postremo quia audierat illum cum Alberto Romanorum et Ungariae Rege bellum gerere, subvenire illi et pecuniis et centum millibas hominum exhibet et promittit. (Dlugoss XII. könyv. 719. lap.)