Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1883

— 23 — „Szabad néha az eskilszegök irányában az esküt meg nem tartani." A fülhozottak alapján tehát Juliánnak állítólag mondott ezen szavait: „proinissa fides infidelibus servari deberet minimé", igy fordítom : „a hűtleneknek, hitszegüknek, a szerződést meg nem tartóknak adott eskü nem kötelező." Ezt utóvégre oly borzasztó elvnek nem tartom ! Hogy a t. olvasó fejemre ne olvassa a pogány bülcs küvetkezü sententiáját: „ha azt következtetik innen, hogy a hitetlennek (hűtlennek helyett) adott minden szó érvénytelen, ám nézzék meg, ha nem nyitnak-e rést ez által a hitszegésnek",

1) („Si hoc sibi sument, nullám esse fidem, quae infideli data sit: videant, ne quaeratur latebra perjurio") :

2) minden félreértés elkerülése végett megjegyzem, hogy ezen elvet nem ugy értem, mintha egyáltalán azon nemzettel, mely adott szavát, igéretét, esküjét egykor megszegte, tübbé szerződést kütni nem lehetne ; mert igy sem a pogányok, sem a keresztény nemzetek nem léphetnének egymással érvényes szerződésre; hisz egyik is, másik is egyszer-másszor bizony megszegte a szerződéseket, melyeket kiilünüsen a küzépkorban esküvel is erősítettek ; hanem értem egyes concret esetekre vonatkozólag:

3) ') Szalay fordítása 148. lap. 2) Cicero off. 3. 29. 3) Azt vélem, hogy Hunyadi ís ily értelemben mondja a pápához ä rigómezöi ütközet előtt irt levelében: „Velők — a törökökkel — biztos föltétel alatt béke nem köthető." („Nulla cum eis (cum turcis) fida conditio parii esse potest") stb. (L. Hunyadi János levelét a pápához 1448. szept. 17. Praynál Pars. III. pag. 66.)