Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1883

— 119 — Mindezek daczára tegyük föl, hogy Turóczi szerént Julián következőleg szólt volna: „promissa fides infidelibus servari deberet minimé", Teleki szerént magyarul: „a hitetleneknek adott eskü nem kötelező", az a kérdés : hogy érti Teleki e szót: infidelis, „hitetlen" ? Teleki a „hitetlen", „hitetlenség" szókat használja ezen értelemben is: hűtlen, áruló, hitszegő ; hűtlenség, árulás, hitszegés. Igy Teleki irja : „Ha meggondoljuk György (Brankovics) kétszinüségét és később bebizonyított hitetlenségét" (liitszegését helyett).') Teleki irja : „Igy a hitetlenség (e helyett árulás, hitszege*), a vak történet a nagyold) erővel szövetséget kötött és Murád a futni nem tudókat futásra tanította."

2) E helyütt Teleki a hitetlenség alatt az oláhoknak a rigómezői ütközetnél tanúsított árulását, liitszegését érti. Teleki irja : „Brankovics a hadviseletbem részvételét tehát egyenesen megtagadta, de mégis magát és hitetlen (e helyett áruló) szándékát idő előtt elárulni nem akarván, mentegeié magát."

3) Teleki irja: „Hunyadi — a kormányzó tehát a 82 éves hitetlen (e helyett hitszegő) öreget minden magyarországi jószágai elvételével büntette."

4) Az idézettekből kitűnik, hogy a „hitetlen" szót Teleki is használja ezen értelemben : hűtlen, áruló, hitszegő, nem szótartó ; tehát én Í3 fordíthatom az „infidelis" szót „hűtlen, hitszegő, nem szótartó" értelemben ; vagyis azt állítom : hogy az infidelis szó nem vallási értelemben veendő ; azt állítom : hogy az infidelis szó nem annyit jelent mint pogány, hanem jelent annyit: mint hűtlen, hitszegő, nem szótartó, szerződést megszegő.

5) ') L. Teleki Huny. kora I. köt. 388. lapon. 2) L. Teleki Huny. kora II. köt. 95. lapon. 3) L. Teleki Huny. kora II. köt. 73. lapon. 4) L. Teleki Huny. kora II. köt. 74. lapon. 5) Helyesen jegyzi meg erre vonatkozólag Katona: „Nem hihető, hogy Julián bibornok akár önmagával, akár a magya-