Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1882

embert bocsátottak be : u. m. 1-ör. A szép fehér személyeket. 2-szor a czifra ruhája fehér személyeket. 3-szor a magyar ruhás férfiakat, aki e tulajdonságokkal nem bírt; ne is nézett a pálczás urakra. Mely regnállásnak mentek ők végére ? — Az érdemes Burger urak mint sekermenteroztak a csinos frakkokban.

Elolvasván palatinalis királyi itélő-mester úr a nunciumot, erre a in. Personális úr azt a megjegyzést tette, hogy előbb tétetvén ugyanezen ujabbi sérelmek, (melyek a nunciumban elő adatnak) az 1791. 13 és az 1811. utolsó representátiója következésében, melyben az elaboratumok a jövő diaeta első tárgyára tétetnek, a királyi propositiókról úgy' tétessen említés : bogy a Statusok ad modum pertractationis elaboratarum Deputationum be fognak ereszkedni, várván U Felségétől, bogy ebbéli reménységeket a sérelmek orvoslása miatt eránt kegyes resolutiójával fogja megerősíteni.1)

Erre Vitéz úr így felelt: „Többször is felvétettek már a gravamc- nek a kir. propositiók előtt és a 791. 13-ban a gravamenek felvételéről is szó vagyon, amelyek azóta sohasem vetettek fel. Megrongáltatott az újabb időkben constitutiónk az executiva potestas batalmaskodásai által; ez ellen erősítjük kát magunkat, mert ha csak azon törvényeink tartatnak meg, melyek az executiva potestas részét támogatják, s annak tetszenek, úgy nincsenek törvényeink, nincs constitutiónk !J

Kritskelőcsei követ nem magyar, bosszú írott beszéddel kezdette a Personális okait támogatni, de maga a Personális ezen hosszas beszédet félbe szakasztá, mivel úgymond itt nem szokás írásból peroralni. Ezen szavakat az ifjúság részéről nagy vívótok követték, annyival is inkább, mert K r i t s k e ur deákul óráit, melyjtt szokatlan, s a Personális hatalmasan lecsiggatta a nagy lármát. — Ezután Kémethszeghy ur támogatta a

‘J E pont érthetetlen. — Fölolvastatv.in a Nandum, a personális azt az észrevételt tette, hogy míg egyrészről a k. királyi válasz megengedi a sérelmek tárgyalását, más részről nyilván kimondja: hogy a királyi Propositiók ne mellőztessenek; hivatkozik az 1791-iki 13-ik tvényezikkelyre, mely szerént az országgyűlésen először a kir. propositiók tárgyalandók: hivatkozik arra, hogy az 1811-ik évben a királyi propositiók 4-ik pontjának tárgyalására idő nem lévén, maguk az ország rendei kívánták, hogy e 4-ik pontnak tárgyai a következő országgyűlésen legelőször tárgyaltassanak ; ennek tárgyai pedig a mostani királyi propositiók második pontja, vagyis a reform, munkálatok. A kérdés tehát ez: Tárgyaltassék-e csupán a praeferentialis sérelmeket tartalmazó nuncium, vagy a királyi propositiókra is reflectáljanak? A vármegyék követeinek többsége csupán a nuncium tárgyalására szavaz ; „a királyi propositiók- nak pertractatiójába való beereszkedéstől egy átallyában menekedni kívánt." (Jegyzőkönyv I, k. 110—116. lapig).