Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1882

103

Tar-napló szerént.

Ragályi Tamás erre azzal válaszol, hogy mivel nem tudni, fölvétetik-e és mikor a nevelés tárgyáról szóló deputationalis munka: azért nem látja tanácsosnak, hogy ez most elhallgattassék.

B. Vécsey Miklós vélekedése röviden ez : Minden tanítások magyar nyelven legyenek, mert ha a német, a tót szenved Magyarországon a deák nyelvért, mért ne szenvedhetne a magyar nyelvért ?

B. Sztojka Imre szerint bizonyos az, hogy a nemzetiség előmozdítására főeszköz a nyelv. De ennek terjesztésére nem sok figyelem van. Az 1805. 4. t.-cz. ellenére maga aConsilium is még a magyar felírásokra is deákul felel. Továbbá nemcsak az Udvari Magyar Kamaránál magánál, hanem minden ahhoz tartozó tisztségeknél is minden hivatalos dolgok németül, nagyon kicsi részben deákul, magyarul pedig épen nem folytat tatnak. A magyar individiumok elmellőztetnek, csak idegen nemzetbeliekkel töltetnek be a hivatalok. A kamarai dominalis székeken minden törvényes dolgok deákul mennek. így mclló'ztetik el a magyar, s ezek miá kénytelen a magyar is az idegen nyelv tanulásán tölteni azon idejét, melyben nemzeti nyelvén a tudományos pályán messze haladhatna. Ezek következtében, committenseitől vett utasítása szerént, a consiliumot oda kívánná utasíttatni, hogy a magyar felírásokra magyarul feleljen, s ez terjesztessék ki a kir. és kerületi táblákra is; hasonlókép az uradalmi székeknél, sőt a magyar kamaránál is a nemzeti nyelv vétessék be.

Péchy Imre ehhez azt adja, hogy Magyarország lakosságát nem a deák, hanem a magyar nyelv által lehet egy nemzetté formálni, tehát ez taníttassék. Szép és hasznos a deák és német nyelvet is tudni: de ne legyen az c u r i á 1 i s, mert káros. A közhivatalokhoz így a magyar, aki most vagy pappá, vagy prókátorrá kénytelen lenni, inkább hozzá juthatna.