Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1881
102 A ló-adagok valamint a kenyér a harc színhelyén úgyis megadatik úgy a tisztek-, mint a közlegényeknek. A lóállomány elhelyezéséről mindig a szallásmester gondoskodott. A győri magyar katonaság (hajdúk és huszá- r o k). A németekkel közös főparancsnokuk dacára — megtartották különleges állásukat és szervezetöket, habár a német soltész a magyar seregbiró felett fó'ségi jogét igényelt. Az 1608 : 11. kor. el. tcikk szerint Győrött az alkapitánynak — miként azelőtt — magyarnak kellett volna lennie; ámde a bécsi kormány miként egyéb úgy ezen törvényen is gyakran túl tette magát. Kezdetben s főleg a 30 éves háború folyamában, midőn az örökös tartományok megszüntették vagy csak hiányosan fizették a végvárak fentartására megajánlott költségeket, — a magyar elem ugyan rövid időre ismét túlsúlyra jut, csakhogy e magyar őrség csekély száma korántsem felel meg a végvárak fontos helyzetével járó szükségletnek. Eszterházy Miklós nádornak a királyhoz intézett előterjesztése szerint (1641) a győri végvárakban összesen csak 800 lovas, 1000 magyar és 600 német gyalog állomásozott.1) A lovas 4, a gyalogos 2l/g frt, tehát jóval kevesebb fizetésben részesült mint a német zsoldosok. Maga a kincstár is nyerészkedett a magyar őrségen, amennyiben csak 10 hóra fizette zsoldját s ebből is csak 6 havi fizetésöket kapta készpénzül, a többi 4 hónapit pedig posztóban; ezt azonban sokkal diágábban számították föl, mintha az illetők magok vették volna. Ehhez járul, hogy a forintot is nem 20, hanem csak 16 garasával számítottak a zsold- fizetésnél, tehát minden írtnál 4 garast vesztettek.* 2) Önfentartás szempontjából a magyar őrség kénytelen volt mezőgazdasági életet is folytatni; a győri hajdú nemcsak a város határában, hanem pl. Megyeren is szántott, vetett, mitsein törődve a különben parlagon heverő föld tulajdonosainak tiltakozásaival.3) A 30 éves háború befejeztével a kormány ismét megszaporítja a végvárak őrségét; de ezzel a magyar elem ismét háttérbe szorul. így pl. a vasvári béke évében (1664) Győrnek 2393 főnyi német őrsége vala, míg a magyar katonaság e győr-belvárosi polgárság- és nemességgel együtt csak 800 főből állott.4) Az 1703. évi ‘1 Horváth M.: A honvédelem tört. vázlata. Kis. m. I. köt. 205. 1. 2) Dr. Meynert: Das Kriegswesen der Ungarn S. 204. a) Gy. kápt- ltár. Arc. 16, fasc. 7. nr. 5. A győrmegyei gyűlések jegyzőkönyveiben is gyakran találkozunk ily földesúri tiltakozások- és óvástételekkel. *) Győr-vár oklevélt, id. h. 276. 1.
