Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1881
103 telekkönyv és egyéb adataink szerint a győri magyar militia száma nagyon jelentéktelen. Regiment-alattvalók és protectionalisták. A győri német őrség kíséretében a városi lakosságnak egy uj eleme is jelentkezik, melynek alakuAsa és növekvése a főkapitányok hatalmi terjeszkedésében leledzik. A főkapitányok nemcsak a polgári házte ken élő katonaságot, hanem a k rtonaviselt s egyéb idegen letelepülőket is minden tekintetben a saját hatóságuk körébe vonták. Ezek a XVI. században „szabadosok“ nak, a XVII. században pedig regiment-alattvalóknak vagy regimenteseknek neveztettek, mert a főkapitány után az ezredsoltész vala hatósági fórumuk. Mint ilyenek egyideig a városi terhek viselésében sem akartak részt venni. Hasonló állást foglaltak el a protectionalisták is. Úgy a regiment alattvalók (Regimentsgeuossen, regiminenses) mint a protectionalisták polgári életmódot vittek, külön céheket is alkottak s egyáltalán ipar- s k reskedéssel toglalkozt ik. A regimentalattvalóknak — szükség esetén — ha pl. az őrség az ellenség ellen vonult vagy ostrom esetében fegyveres szolgálatot kelle teljesíteniük, s azonfelül jeget kelle vágatniok a kormányzó részére. Számuk a XVII. század elején annyira elszaporodott, hogy a káptalan — mely 1567 óta különben is örökös súrlódásban élt a főkapitányokkal — e vis za. lés ellen a király-, majd az országgyűléshez fordult (1618, 1625). A káptalan panaszának megvizsgálására bizottság kü.detett ki1); ennek határozata szerint (1625) az úgynevezett rcgiment-alsttva ók háztelkeik tekintetében teljesen a káptalan és városi hatóság aiá vetteti k, de nem személyeiket illetőleg. A házbirtokos katonák örökösödési ügye a soltész, illetőleg a magyar seregbiró hatósága alá, özvegyeik, árváik azonban a polgári hatóság alá tartoznak. A főkapitány 24-nél több regiment-alattvalót nem vehet saját hatósági illetősége alá. A főkapitányok azonban miként egyebekben, úgy e kérdésben is saját öukényök szerint jártak el. A város 1646-ban2) fölterjesztett sérelmei lajstromában a többek közt panaszkodik : „Noha uegezet az neömös ország 1625 (art. 18) esztendőben, hogy a győri regementeseknek számok föllieb huszonnégynél ne mennyien, mégis megvetik a határozatot és naponkint növelik számukat, minthogy nyilvánvaló, hogy 100-nál is többen vágynak. Ennek oka, hogy ‘) Gryó'rvárosi ltár 1. 1. fasc. 4 ur. 100. s) Városi ltár lad. 1. fasc. 3. nr. 102.
